a kedvencem : Alien movies - Easy communication with aliens :D

Csak éppen az uccsó kettő nem is scifi... nem attól lesz valami scifi hogy van benne űrhajó.

Stargate-ben a faster than light-ot nem kellett volna kipipálni?

Annak idején lehetetlennek tartották a hangsebesség átlépését is.
Átlépték végül és nem az történt, amire számítottak. Nem volt robbanás, tüzijáték, stb.. egy nagy pukk, és a rrpülő ment tovább csendben.

Fénnyel is lehet, hogy valami hasonló fog történni. Ki tudja, lehet működni fog a térhajlítás (dune) vagy a hibernáció (alien)..

Ja és az apollo 13 NEM scifi.
Tudományos, de nem fantázia.

A Tarkovszkij-féle Solarisban hol fordul elő hang az űrben? Nekem nem rémlik.

@S.Z.I.: és a The Right Stuff sem

@hasznavehetetlen régensherceg: sajna azt nem ismerem. Ezért nem írtam :D

@S.Z.I.: Bírom, mikor valaki arra hivatkozik, hogy "annak idején azt gondolták, hogy... és mégis", és ezért máris minden lehetséges. Sok magát tudósnak, feltalálónak képzelő ember is hasonlóan gondolkodik, és pl. Galileire hivatkozik.

Star trek miert nincs ?

@S.Z.I.: érdemes megnézni, jó kis film. chuck yager hangsebesség túllépésétől a gemini és mercury programig visz a történet.

Star Wars-ban nem beszél minden idegen angolul: Negola devdzsi vuldegger!
R2 se, bár ő ért...

@Budapesti Brigaderos: a kipipálandó kategóriák lelógnának a képernyőről :]

@Cirrus: ÓÓÓ bocsáss meg, hogy nem linkelem ide az össze fellelhető szakirodalmat a témáról.. bírom az ilyen fölösleges trollokat.. gyökér.

@hasznavehetetlen régensherceg: Most hogy így mondod, lehet, hogy láttam valamikor régen.. rémlik valami.

@S.Z.I.: Úgy rémlik, hogy a hangsebesség átlépését technikai korlátok akadályozták, a fénysebességét meg elméleti. Persze biztos féltek, hogy baj lesz, de mitől nem félnek...

(és se a hibernálás, se az esetleges görbített tér nem segít a fénysebesség átlépésében... szerintem)

@Budapesti Brigaderos:

A star trek mindent vinne. :o)
Pl. Easy communication with aliens:

www.youtube.com/watch?v=Z1eFdUSnaQM&feature=related

Szvsz az faszság, hogy ciki, ha egy űrhajó fénysebességgel repül. A tudomány MAI ÁLLÁSA szerint lehetetlen fényseb felett repülni, de mi van a tudomány HOLNAPI ÁLLÁSÁVAL? Azonkívül, egy fantasztikus filmben miért ne lehetne fényseb felett repülni, mégha az jelenleg nem tudományos? Az űrben lélegezni, meg az alien angolul, és effélék, az viszont tényleg túl direkt.

Star Trek-et én is hiányolom, de ami a leggyakrabban elkövetett hiba: állandóan működő hajtómű az űrben... Ezt kellett volna még ragozni, mert ezzel tele vannak a sci-fi-k, holott nulla gravitációban (max. ha bolygóhoz közel érnek, ami bezavar) NEM kell állandóan működő hajtómű, másképp állandó gyorsulást okozna.

Ha az űrben nem terjed a hang akkor a sci-fiknek némafilmeknek kellene lenniük? (kivéve persze az űrhajóban játszodó jeleneteket... :D

A Star Trekben univerzális fordítót használnak,és a szubtérben utaznak.
Az is hiba,hogy a jó szereplők mindig humanoidok,mig a rosszak ronda szörnyek.
Ezt semmilyen univerzális törvény nem írja elő.
Hiba,hogy minden humanoid emlős :D
Az idő a sebességgel arányosan is másként telik (Einstein rel. elmélet)
Magyarul az ürhajóban lassabban telik az idő,mint pl a Földön.
Majdnem minden bolygón ideális körülmények vannak az embernek,és a legtöbb idegen is ilyen körülmények között él.
A hangsebességet könnyű átlépni,a fénnyel kicsit több gond van :D
(Főleg,hogy a hangsebesség csak közegben létezik)

aki ebbe belekot, az kosson bele, hogy az akciófilmekben mindenkinek meg kéne halnia 3 perc után, vagy mondjuk, hogy a legreálisabb drámákban is túl sok a véletlen egybeesés, és nézze kizárólag térfigyelő kamerák felvételeit, mert azokon valószínűleg minden teljesen reális lesz.
sztori természetesen nem lesz, de hát a való életben legtobbszor nem torténik semmi érdekes.
ez nem vicces okoskodás, ez ostoba, és beszűkült okoskodás.

@Balee: nincs olyan hogy nulla gravitáció.

@S.Z.I.: Csak azt mondja, hogy a hang és a fény sebesség elérése/átlépése nagyon más tészta. Egyébként meg mind az említett térhajtóművel és hibernációval csak "csalnánk", hogy fénysebességnél gyorsabban haladunk. Előbbinél az utat rövidítenénk le egy kis hajlítgatással, de a sebességünk nem érhetné el a fényét, az utóbbinál meg át szunyokálnád az utat amit v < c -vel tettél meg. Ez nem befolyásolja azt a már sokszor alátámasztott (igen, nem laboratóriumilag, a kísérlet jellegéből fakadóan, olyat nem nagyon tudnak) tényt, hogy ez nem egy átléphető dolog.

@Nelson Mandula: bocs, faszságot írtam, csak azt akartam mondani hogy valamilyen mértékű gravitáció mindig hat az űrben lebegő testre.

bocs, rosszul fogalmaztam, a közegellenállás (és hát igazából a hiánya) az, ami miatt nem hajtómű. Másrészt valóban, mindig hat rá valamilyen gravitáció, csak épp ennek kompenzálására sem kell állandó "hajtás", lévén, hogy befolyásolja a pályát, de nem (feltétlen) lassít, csak módosít (ld. az Apollóban parittyaként használják)

@ElKa: Részben igaz, technikai akadályai voltak. De ezzel csak akkor foglalkoztak már, amikor bebizonyították elméletben, hogy lehetséges. Addig az elmélet is azt állította, hogy lehetetlen, mert az emberi szervezet nem bírná.

@S.Z.I.: Az is csak egy technikai akadály, hogy az ember nem bírja ki... :)
(De értem a választ.)

@Dandie: Nem azt mondtam, hogy ez így lesz. Csak annyit, hogy ez is lehet. Volt már példa ezekre a történelemben.. Lásd Jules Verne regényei. Tengeralattjáró, Ágyúval a holdra (mondjuk jelenleg csak a kevésbé sérülékeny rakományt lehetne így kilőni..

A mivel az atomokban az elektronok fénysebesség közeli tartományban mozognak, így az anyag fénysebesség közeli mozgása szétszakíthatja az anyagot. Ennek ellent mond az a példa, hogy ha egy mozgó hajón előre ugrasz, előrébb esel le, vagy a zárt kabinban repkedő lepkék nem kenődnek fel a falra. Vagyis a sebesség összeadódik. Igy az atomot alapul vevő rendszerben elméletileg az elektronok bizonyos esetekben fénysebesség felett is mozoghatnak, ha a newtoni inerciarendszer szerint vizsgáljuk (viszonyítási alap). Namármost ugyebár az atom mint alapvető oszthatatlan elem már megdőlt.
Akár valóság is lehet az amit a scifi jósol.

Eléggé tudományos volt remélem annak aki hiányolná az előzményeket?

@Balee: ebben meg is egyeztünk :)

@ElKa: Jogos. Végülis vehető annak is. Még szerencse, hogy rájöttek, bírja az emberi szervezet.

Oszt ki állítja, hogy angolul kommunikálnak? A filmen csak azért van szinkron, hogy a hülye amerikaiak is megértsék...

@S.Z.I.: :) Sajnos nem volt elég tudományos. Feljebb már valaki hivatkozott a relativitáselméletre, amitől te nagyvonalúan eltekintettél az érvelésed során. :)

A fénysebesség feletti haladással meg nem az a legfőbb gond, hogy nem lehetséges. Hanem az, hogy mielőtt egy útba eső tárgyat észlelnénk már régen porrá zúzta a zűrhajót (hehe). Akár egy porszemnyi kis darabka is, ami az útjába kerül.

Természetes és köztudott, hogy nem lehet gyorsabban menni a fény sebességénél. De a Futurama-ban megmagyarázzák (S2Ep15), hogy ennek a kiküszöbölésére a tudósok 2208-ban megemelték a fény sebességét!!! :-)))
UI.: Hiányolom a Futurama-t a felsorolásból!

Lord Kelvin mondta a 19 század végén a következőt: "Levegőnél nehezebb repülő szerkezetet építeni lehetetlen."
Én tartom hogy a fénynél nem lehet gyorsabban menni, hátha egyszer rácáfolnak:)

Még ha tudnánk is fénysebességgel utazni,akkor is évekbe telne a legközelebbi csillagot is elérni,nem pedig órákba.
És persze elegendő ellátmány is kell,mert a csillagközi térben ritka a supermarket.
Azon felül,ha minden űrhajó fénysebességgel menne,akkor nem lehetne kommunikálni,sőt,nem is látnák egymás.
Egyszerűen értelmetlen fénysebességgel utazni.

Ja,és persze mást sem látnánk,mivel nem érne utol a fényük

Ezért sci-fi a sci-fi.

Elvileg léteznek a fénysebességnél gyorsabb részecskék, de ezek se adatot se anyagot nem tudnak hordozni számunkra, mert sohasem lassulnak fénysebesség alá.

Teleportációt pedig (pár méterre, egy-két elektront)már összehozták.

Ha nem pusztítjuk ki magunkat 1000 éven belül szerintem lesz erre is megoldás. Addig is a a legközelebbi égitesteket konvencionális űrhajóval is el lehet érni. Talán a legközelebbi naprendszereket is egy generáció alatt, az egész igény és akarat kérdése. Még van nyersanyag és kaja is egy pármillárd plussz embernek. Nemsokára jön az Északi Sark aztán gondolom jön az antarktisz, hold, mars, jupiter-saturnus holdjai. Aztán ha mindent leéltünk, de még mindig nincs térhajtómű akkor a közeli naprendszerek elérése több tízezres bentlakásos űrhajó-városokkal.

ha mindenki a saját nyelvén szövegelne, sosem néznétek meg a műsorokat.

Nem is angolul beszélnek minden filmben az űrlények, hanem MAGYARUL!!! :-)

AMIT A CSILLAGOK HÁBORÚJA NÉLKÜL NEM TUDNÁNK:

- Minden lény tud angolul; amelyik nem beszéli, az is érti.

- Minden űrhajón van gravitáció.

- Az űrben vannak a robbanáshoz szükséges gázok.

- Az űrben terjed a hang.

- Minden bolygónak van légköre és már kolóniája is; továbbá a gravitáció a bolygó nagyságától függetlenül 1 G.

- Az űrhajókon sosem esznek vagy vécéznek, csak nézik az ablakon a hiperűrt, amiben fénysebességgel haladnak.

- Az űrháborúk során minden űrhajósnak egyértelmű, merre van fent és lent, előre és hátra.

- Az egész bolygó egyetlen nép és város.

- A lézerpisztoly tára és hatótávolsága végtelen; viszont hangot ad.

- Távoli civilizációk hülyén köszönnek, ellenben mindenhol ismerik a leszállási engedély fogalmát.

Hiszen nemrég tudtuk meg, hogy "kiderült, hogy a Naprendszer körüli, legközelebbi csillagrendszerek közül nem csak a Szíriuszon, hanem az Epszilon Eridanin, a Proxima Centaurin, és a 61 Cygnin is
élnek még magyarok, lakott bolygókon, illetve mesterséges támaszpontokon. Magyarok üzennek magyaroknak a nagyon távoli múltjukról....az írás azt mutatja, hogy itt ma is élnek rokonaink. Azt üzenik, hogy vagy alakítsuk kétcsillagú rendszerré a naprendszert, vagy pedig költözzünk vissza a régebbi hazánkba, oda, ahol ők is élnek."

@ElKa: Kicsire nem adunk :D

A 2 hibátlan az nem scifi, hanem történelmi. Furcsa mi?

Az a baj, hogy 1 hibátlan scifi jóformán élvezhetetlen lenne. Pl. milyen interakció lenne 1 fél centis értelmes lénnyel, aki nem érzékeli a fényt??

Bár az nem movie (annak ellenére, hogy készült 1-2 egész estés mozifilm is belőle), a Babylon 5 számomra mindent visz. Külön atmoszfére-összetétel az idegeneknek, nem beszél mindenki angolul, más a gravitáció, nincsenek gigarobbanások egy űrhajó felrobbanásakor, hiperűrben közlekednek, stb., stb. Véleményem szerint remek sorozat, és amennyire lehet, nem ígéri azt, hogy az emberiség megjavul, csak azt, hogy ha bukdácsolva is, de fejlődik.

No, akinek nem tetszik, az nézzen szigorúan dokumentumfilmeket, esetleg valósághű amerikai háborús filmeket. :)

@S.Z.I.: nálad hiányoznak az alapok. bullshit, amit mondasz.

Szerintem a robbanás az nem hiba. A robbanáshoz szükséges minden anyagot és körülményt tartalmaz a felrobbanó eszköz, ami minden esetben valamilyen lény által kreált dolog. Leginkább űrhajó vagy valamilyen komplexum.

De azt se tekinteném nagy hibának, ha mondjuk lézerrel robbantanának üstököst. Végülis van benne oxigén is, hidrogén is...

Inimma:

Lehet fikkantani a Star Warst, de azért ne felejtsük már el, hogy a SW nem tisztán SF, hanem sci-fi & fantasy.

Akkor lenne fos, ha azt akarná eladni neked, hogy minden pontosan úgy van, ahogyan ábrázolják.

Alien movies - easily interbreeding between humans & aliens

Hahaha!

@sötétvödör: "Ja,és persze mást sem látnánk,mivel nem érne utol a fényük"

Legalább lehet spórolni a visszapillantó tükrön.

Kéne az eredeti forrás, hogy kiderüljön, ők-e a hülyék. Meg amúgy is alapdolog, ha már az ember más munkáját linkeli be. Ti találtátok ki, hogy ezek scifik, vagy az eredeti? Plusz mi a baj a vákuummal az Űrodüsszeiában, a Sunshine-ban, és az Alien-filmekben? Hány bolygón van földi gravitáció a Solarisban, és hány bolygónak mutatják be ott az egész klímáját? Plusz nem gond, hogy speciális illúzuí-bolygóról van szó? Aztán meg miféle könnyű szaporodás zajlik le ember és idegen között az Alienekben?

Így első blikkre: ezt a táblázatot egy idióta csinálta.

@Pók: "illúzió" akart lenni, bocs

az sw nem sci-fi, nem is fantasy, hanem mese. Nem is próbálják eladni másképp. Ellenben a a Star Trekkel, amiben tán még több tudománytalanság van, igaz nagy techno-hablattyal körülvéve.

A The Right Stuff nagyon nem sci-fi, viszont annyira a kedvencem, hogy meg van eredeti us díszdobozos kiadásban :)

@David Bowman: mondjuk olyan, mint ami a politikusainkkal történik. ők beszélnek, mi érzékelünk valami ígéret-félét, aztán sok év múlva a fordításkor kiderül, hogy nem is azt mondták.
hm. most belegondolva, a politikusok lehet, hogy értelmesnek látszó, idegen faj olyan képviselői, akik meg akarják hódítani a bolygónkat.
vagy szimplán az általad említett lények hozzánk igazított megjelenési formái, akik alapon élősködők. és bakker, a sci-fi máris valóság, a mi nyelvünkön!

@sötétvödör:

a fény akkor is fénysebességgel terjedne, ha fénysebességgel (vagy ne adj isten felette) haladnánk, nem "hagynád le a fényt".

Persze nem lehet a fénysebességgel, vagy afelett haladni

Csak megemliteném, hogy a nyelv nem csak a scifikben fail, és nem csak az idegeneknél. Emlékeim szerint az ókorban se kimondottan az angol volt a világnyelv aztán a benhurban mégse latinul beszélnek. stárvórszban meg az emberek is mért beszélnek angolul , mikor az egész réges rég egy messzimesszi galaxisban játszódik?

Az is lehetne tipikus hiba, hogy a monitorok minden scifiben az épp aktuálisan elérhető szinten vannak, vicces a sztárvórszban hogy szétlővi a detsztár a bolygokat és szép domború CRT monitorokon jelennek meg az infók:)

A fénysebességnél gyorsabb problémát nem értem. Azért fantasztikus egy film, mert nem tudományos dokumentumfilm.

@David Bowman: Androméda törzs :D

Star Trek hol marad? Az mindre pipát kapott volna.

ehnn, ha jól rémlik még a fiz c2 és a c3, ezek a fénysebességes elmélkedések itt nem igazak.

azt csak a nem hozzáértők mondják, hogy fénysebességgel vagy a felett nem mozoghat valami. einstein is csak annyit mondott, hogy ha valami fénysebességgel halad, akkor annak végtelen a tömege.
az egész ugye a relativitáselméletes képlet miatt van, ahol ha v = c akkor negatív van a gyök alatt. az meg csak a racionális számok halmazán probléma....
kis porbafingó hangyák vagyunk mi, a három dimenziónkkal meg a naprendszerünkkel.

@AndOr01: Ott nem volt kommunikáció. Vagy rosszul emléxem?

"Egyszerűen értelmetlen fénysebességgel utazni."

Fénysebesség alatt utazni meg felesleges.

Maradj otthon, nézzél tévét!
(töksötét vonatokat mutat minden csatorna)

Kamcsablinki! JABBA no bada!

@Inimma:

"AMIT A CSILLAGOK HÁBORÚJA NÉLKÜL NEM TUDNÁNK:

- Minden lény tud angolul; amelyik nem beszéli, az is érti."

Ez megmagyarázható, adott egy birodalom, annak van egy egységes főnyelve amit mindenkinek megtanítanak legalább megértési szinten. Az angol pont ilyen jelenleg is a földön

"- Minden űrhajón van gravitáció."

Nem tudjuk van-e, az XYTie fighterekben be vannak szíjazva, semmi nem utal ezekben gravitációra emlékeim szerint.

"- Az űrben vannak a robbanáshoz szükséges gázok."

Ha ürhajó robban, akkor magában az űrhajóban ott vannak a gázok.

- Az űrben terjed a hang.

Ezt nem a SW óta tudjuk

"- Minden bolygónak van légköre és már kolóniája is; továbbá a gravitáció a bolygó nagyságától függetlenül 1 G."

Nem. Az élőlények légkörrel és 1G körüli gravitációval rendelkező bolygókon telepedtek le. Van jó sok bolygó, lehet válogatni.

"- Az űrhajókon sosem esznek vagy vécéznek, csak nézik az ablakon a hiperűrt, amiben fénysebességgel haladnak."

Alapvetően nincs olyan film amiben a wc hangsúlyos lenne, és a SW sztorijában az étkezések nem töltenek be fontos szerepet. Egyéb filmekben is csak akkor látsz kajálást ha annak van valami dramaturgiai szerepe

"- Az űrháborúk során minden űrhajósnak egyértelmű, merre van fent és lent, előre és hátra."

Az űrhajóhoz képest mindig egyértelmű a fent és lent. ha kinézek az ablakomon és látom hogy a másikat támadják, akkor értelemszerűen hozzá képest szólok neki, hogy "hátulről támadnak" nem koordinátarendszereket kezdek emlegetni.

"- Az egész bolygó egyetlen nép és város."

Asimov Alapítván Trantor

"- A lézerpisztoly tára és hatótávolsága végtelen; viszont hangot ad."

A SW-ba nem igazán szerepel a "lézer" mint fegyver

"- Távoli civilizációk hülyén köszönnek, ellenben mindenhol ismerik a leszállási engedély fogalmát."

Egységes birodalom egységes közlekedési szabályrendszerrel.

Már miért ne lehetne a fény sebességénél gyorsabban haladni?
Az, hogy a szükséges energiát nem vagyunk képesek biztosítani nem bizonyíték. Azonkívül a fénysebesség is relatív, mert közegfüggő. E tekintetben ugyanolyan mint a hangsebesség.
Az a fajta megközelítés, hogy bekapcsolom és hopp fénysebességgel száguldunk valóban hibás, mert a fellépő gyorsulás volna pusztító. De egy folyamatosan üzemelő hajtómű az űrben folyamatos gyorsulást eredményez, ergo előbb-utóbb eléri és átlépi ezt a "bűvös" határt.
Csak győzzük kivárni és vigyünk elég üzemanyagot. És ha elég rövid ideig tartózkodunk fénysebességen, az idődilatáció mértéke is kevés, ergo van esély arra, hogy nem halt ki az emberiség mire hazaérünk.

A fény sebbesége csak vákuumban állandó, nem vákuumban (remélem) lassabb. Tehát azt mondani, hogy úgy általában semmi sem lehet gyorsabb a fénynél ezek szerint marhaság, hiszen a vákuumbeli fény sebességéhez közeli sebesség akár lehet nagyobb is, mint a nem vákuumbeli fény sebessége - azaz lehet valami gyorsabb, mint úgy általában a fénysebesség. Vagy mégsem?

Asszem Asimovtól olvastam olyat, hogy ha fogadni kellett volna anno, hogy életében lesznek e robotok az emberek szolgálatában, arra fogadott volna, hogy nem, és közben mégis lettek (nem idézek, fejből tartalmi összefoglalok pontatlanul, mielőtt belekötés következne).

Szal 1, én is azt gondolom, hogy azért, mert ma nem, nem jelenti, hogy később sem.
2, csipkebokor vessző.
3, Mikor a film egész története azon alapul, hogy az emberiség kimerészkedett a világűrbe azáltal, hogy felfedezte a csillagok közötti utazás módját, elég cinkes azon kattogni, hogy ez mennyire lehetetlen. Ha ma nem lenne az, nem lenne sci-fi, csak sci lenne. Úgy gondolom, pl a sárkányszívben elég nagy baki, hogy igazából nincsenek is sárkányok, vagy a jégkorszakban, ki látott már beszélő kardfogú tigrist, akinek legjobb haverja egy beszélő lajhár, vagy mi volt az.:)

@S.Z.I.: ez a "valaki egyszer azt mondta hogy A és nem lett igaza, TEHÁT a B állítás sem igaz" igazi demagógia. érvelés- és tárgyalástechnika órákon tanítják, mennyire hamis érvelés. Az hogy valaki egyszer állított valamit, majd kiderült hogy nincs igaza, csupán annyit jelent, hogy hamis állítást mondott, de semmilyen befolyással nins arra, hogy az utána következő állításoknak mi az igazságtartalma.

A "sebességek összeadódnak" példád pedig ott dől meg, amikor kijelented, hogy vizsgáljuk "newtoni inerciarendszerben". A világ leírására sajnos mint kiderült fénysebesség közelében nem használható a newtoni fizika, így a sebességek sem adódnak össze, hanem összegük mindig kisebb lesz a fényebességnél.

Egy protont a fény 99,9999 %-ára felgyorsítani hatalmas a proton energiájánál milliárdszor milliárdszor milliárdszor (sok sok milliárdszor) több energia kell. Lásd LHC.
Gondold végig ezt egy űrhajóval...
Egy teljes galaxis energiája is kevés lenne.
Az pedig elég gazdaságtalan,ha utazásaink elpusztítanánk azt ahova megyünk.

@tgabee2:

azt mondja Einstein, hogy ha nem nulla a tömeged, végtelen energiára van szükséged, hogy elérd a fénysebességet.

@The Welsh: Akkor a tömegünk kell 0-ra csökkenteni :D

@Clearvoyance: folyamatosan gyorsuló űrhajónak folyamatosan nő a tömege, ezáltal egységnyi gyorsulás eléréséhez egyre nagyobb energiára van szükség, olyannyira, hogy a fénysebesség eléréséhez egész pontosan végtelen kell, így a logikai eszmefuttatásod sajnos itt csorbát szenved

Felhívnám a figyelmet a LEGNAGYOBB baromságra/hibára, ami szinte az összes ilyen filmben előjön, ráadásul nem is szerepel a fenti listában (nekem már vagy 30 éve feltűnt):

az, amikor a lézerfegyver lövését LÁTNI LEHET a filmen, ahogy előre repül!

Egy fénysebességgel mozgó akárminek a mozgását mikor lehet emberi szemmel érzékelni? Ráadásul a filmekben mindig LASSABBAN repül a lövedék a fénysebességnél.

@The Welsh: ahann, simán lehetséges :)

@bestpixel:

én mag arra a hibára jöttem rá az összes fantazy filmnél, hogy a varázslók varázsolnak, pedig olyat nem is lehet.

a dizni filmekben meg beszélnek az állatok. micsoda baromság már ez kéem?

@bestpixel: szerepel a fenti listában

Bárki könnyen átlépheti a közegben mért fénysebességet.
Én pl gyorsabb vagyok a vasban,és fában mért fénysebességnél :D

@Orltran: forum.index.hu/Article/showArticle?t=9010147

Az oldal alja körül tárgyaljuk a témát.

BSG?

@bestpixel: Azok nem lehetnek lézerek, mert azok hátulról, vagy oldalról nem látszanának.
Azok energikus anyagcsomagok, amik világítanak, és vissza is lökik az ágyút.

@Zak:
Erre írtam, hogy a szükséges energiát nem tudjuk biztosítani.
Mert mindenki abból a posztulátumból indul ki, hogy a fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség.
És itt szándékosan használom a posztulátum kifejezést. Ugyanis alapként elfogadott, de nem bizonyított tényként van kezelve.
A fénysebességgel haladó test tömege csak abban az esetben végtelen, ha a fénysebesség a legnagyobb sebesség.
Lásd: "Levegőnél nehezebb tárgyak nem repülhetnek".

"Easy interbreeding between humans & aliens"

Kötve hiszem, hogy az arctámadókkal találkozó emberek egyértelműen tennének ide egy pipát, a "szülés" körüli maceráról nem is beszélve... :D

@sötétvödör: a fénysebesség állandó, méghozzá mindig a megfigyelőhöz képest. olvass utána a "fénysebességgel utazom, tükröt tartok magam elé" példának...

@sötétvödör: hozzáértőbbek kedvéért: így keletkezik a Cserenkov sugárzás. Amikor 1 részecske olyan közegbe ér, amiben a fénysebesség kisebb, mint az ő aktuális sebessége, akkor (gondolom átmenet nélkül) oda lassul, a fölös energiát meg foton(ok) formájában kisugározza.

Én az utolsó előtti oszlopot nem értem. Miért ne mozoghatna valaki lassan 0 gravi alatt?

Köszi,olvastam erről eleget,ismerem a fénysebességet

@David Bowman : Próbáltam laikus nyelven fogalmazni,de ismerem a Cserenkov-sugárzást.
Igy detektálnak nagy sebességű részecskéket.

@S.Z.I.: Ezt inkább ne terjeszd.

@sötétvödör: Vagyis nem így kell megcsinálni. Ennyi, amit biztosan tudunk!
Ha néhány évszázaddal ezelőtt beszélünk az okkori embereknek arról, hogy lesznek majd a levegőben körülöttünk olyan hullámok, amik komplett információhalmazokat szállítanak (képeket, hangot, adatot, stb.) és mindez körül vesz majd minket, sőt, akár keresztül is hatol rajtunk, a házainkon, stb, vajon elhitték volna? Egyáltalán mi feltudjuk fogni, hogy ülünk a PC-nk előtt, és közben egy rakás rádió adása, tv adás, mobiltelefon-forgalom veszi körül a testünket? Éppen nincs nálam rádió, de tudom, hogy pl. a Kossuth Rádió adása itt van velem a szobában!

Aki kategorikusan kijelenti, hogy márpedig nem lehetséges a fénynél gyorsabban helyet változtatni, az azt mondta volna ötszáz évvel ezelőtt, hogy elképzelhetetlen és lehetetlen, hogy a levegőben/térben láthatatlan hullámokon hang-kép-adat közlekedjen!!!

Több dolog van a világban, amit nem ismerünk, mint amit igen! Számtalan olyan erő, energia, mód, lehetőség van még, amit fel sem fedeztünk. Lehet, hogy létezik egy energia, metódus, ami lehetővé teszi pl. a teleportációt, csak fel kell még fedezni, és a koordináta-rendszert kell megalkotni, hogy ne egy nap belsejébe érkezzünk.
Aki tudja, hogy a tudomány, a felfedezés nincs lezárva, az minden további nélkül hihet abban, hogy lesznek még meglepő felfedezések, és hogy "hullhatnak kövek az égből"! :-)

Érdekes táblázat. Pl. nem értem, hogy az miért baj, ha egy űrhajóval kolonizált bolygókra látogatnak el, és miért meglepő, ha a kolonizált bolygóknak mind földi gravitációja és légköre van? Talán dobják be egy randomgenerátorba, hogy milyen bolygóra mennek? Illetve a Contactban hol van egyszerű kommunikáció idegenekkel? Az Alienben egyszerű szaporodás idegenekkel. Ugye a parazitát nem annak veszik? Egyrészt nem egyszerű. Másrészt az a filmnek az alapötlete, hogy mi lenne, ha találkoznánk egy parazitával, ami képes megszállni az embert. Nem lehet véletlengenerátorral forgatókönyvet írni.

Alien 1. Elmennek a bolygó mellett, mert nem küldenek vészjelzést, ugyanis, a paraziták képtelenek az elefántlények bepetézésére.

Alien 2. Megtalálják a segélyhívást, de a parazita inkompatibilis az emberekkel, sőt annyira más, hogy észre se veszik.

Alien 3. Nem szállnak le a bolygóra, mert nincs szilárd felszíne.

Hú, izgalmas filmtrilógia.

@S.Z.I.: Tévedsz. A hangsebességet tudták hogy át lehet lépni, de nem volt könnyű.
Olyan apró gondok adódtak, hogy a hangrobbanás szétvitte a repülőt (a Bell X1 volt az első ami nem esett szét) meg hogy a repülőgép, hagyományos tervezésű vezérsíkjai miatt kormányzása ellentétesen működött a hanghatár közelében és felett.
Miután átlépték, már tudtak számolni az addig nem ismert jelenségekkel, és utána már viszonylag könnyű volt.

A fénysebességet az ismert relativisztikus fizika szerint nem lehet átlépni. Azonban lehetséges a tér olyan mértékű torzulása ami mégis lehetővé teszi a fénysebességnél gyorsabb utazást, úgy hogy a normál térben nem mész gyorsabban. Tehát a relativisztikus fizika is igaz marad. Erre vannak bizonyítékok, hogy lehetséges, (ősrobbanás utáni a fénynél gyorsabb kiterjedés volt a tudomány mai állása szerint) de azt sajnos nem tudják, hogy lehetne ebből térhajtóművet csinálni.

@eloi: Így van.

Kocka 2 hol van? vagy az túl reális?
---
Arkhimédész is mondott valamit meg Einstein meg az a "szemüveseges csávó". Nyilván le lehet győzni a gravitációt, de nem jelenlegi ismereteinkkel.
A világ nem 4 dimenziós, hanem sokkal több, de ezt már régen bebizonyították.
Ahogy felfedeznek mindig egy új részecskét és megtalálják a köztük lévő összefüggéseket, kölcsönhatásokat, én hiszek benne, hogy ezáltal egyszer képesek leszünk leküzdeni a saját terünket, más dimenziók által.
Érdekes olvasmány mely 20 további részecskét feltételez elmélete által:
en.wikipedia.org/wiki/An_Exceptionally_Simple_Theory_of_Everything

Tisztában vagyok azzal,hogy még sok mindent nem fedeztünk fel,és én is szeretném,ha meg valósulna sci-fik világa.

De az ősidők óta napjainkig nem sikerült azt megcáfolni,hogy bármi is gyorsabb lenne a fénynél.

A többit dolgot még el tudom képzelni.
(Miért ne beszélhetnének angolul,ez a véletlenek univerzuma,akár véletlenül beszélhetnek angolul is :D )

@Slaydo: Melyik az? (Végignéztem, mielőtt kommenteltem, de pontosan azt, amiről beszélek, nem találtam.
Egyébként már más, hasonló témát boncolgató posztnál sem említette senki. Úgy látszik, sokaknak természetes@akkor most mi van?: , hogy a lézerfegyver töltete/fénye még a puskagolyónál is lassabban mozog. ;) )

@akkor most mi van?: Én tudok varázsolni is, így az nekem fel sem tűnt. :)

@David Bowman:
Nekem ez egyértelműen a lézerfegyver által kilőtt lézerfény-nyalábot jelent, például a SW IV-ben, itt a trailerben 0:30 körül:
www.youtube.com/watch?v=9gvqpFbRKtQ

@flash.gordon: Szerintem ezt az űrben "nem terjed a hang" kitételt a robbanásokra értették. És igen némafilmnek kellene lenni. A Battlestar Galactikában eszméletlenül jól megcsinálták ezt. Csak a hajótestnek csapódó dolgoknak volt hangja, az űrben robbanásoknak, lövéseknek és hajtóműveknek nem.

@sötétvödör: A StarTrekben pont a tértorzulást használják az utazásra, így ott nem torzul az idő az ismert fizika szerint sem.

MI EZ A hülye vita a fénysebességről?! Aki olvasott egyetlen valamire való StarWars regényt (tehát a fenti táblázat alkotói biztos nem), az tudja, hogy az űrhajókon hiperhajtómű gondoskodik arról, hogy az űrhajó a hipertérbe kerülve hajtsa végre a mozgást, tehát NEM felgyorsítják az űrrepülőt, hanem átteszik a hipertérbe.

Ezen kívül:
1. a SW világa NEM a mi világunk
2. ott más lehet a fizika egy/több összetevője

----------------
az viszont tényleg hülyeség, hogy a tűz terjed a világűrben, és hogy űrben kanyarodáshoz bedől az űrhajó. de nem lenne látványos film, ha ezek hiányoznának.

@Budapesti Brigaderos: mert a sztártrek egy idiotizmus, azért. minden baromságot próbálnak benne pontosan, (ál)tudományosan megmagyarázni.

@bestpixel:

ha nem szeretnék elfogani, hogy az adott film saját univerzumában nem a mi univerzumunk szerint müködnek a dolgok, akkor találjunk ki magyarázatot. Pl magát a romboló sugarat nem látjuk, de a célzás könnyítésére a fegyver nyomjelzőt is kilő, ezt látjuk szemmel. Ma is használt technika, probléma megoldva.

Vagy ne scifit hanem szocreál dokumentumfilmet nézzünk (ja nem jo azok is inkább fantáziafilmek)

Rossz a táblázat. Szinte minden hibás benne. Fénysebességnél gyorsabban természetesen lehet haladni.

@Λατζκα: Jól tudod, a fény közegtől függően eltérő sebességgel halad. És előfordulhat, hogy egy részecskét a közegre jellemző fénysebességnél nagyobb sebességre lehet gyorsítani. Ez a jelenség figyelhető meg az atomreaktorokban, amikor egy közel fénysebességgel haladó elektron elhagyja az atommagot, és hirtelen a vizes fürdőben találja magát, ahol a fény terjedésének a sebessége "csak" 0.75c. Miközben lelassul, jellegzetes kékes fényt bocsát ki. Ez a cserenkov sugárzás.
Vagy valami ilyesmi...

Ja, tényleg! Nem értem azokat, akik minden baromságot elnéznek ezeknek a filmeknek, ha már egyszer "sci-fi"-t csinálunk, azt azért nem árt fejben tartani, hogy mit jelent az a "sci"! Egyébként meg csak mese űrhajókkal.

most komolyan, aki ezekben a filmekben a fenti dolgokon rugózik az így járt.. :D

kurvára nem ez a lényeg. ráadásul FICTION, szóval tőlem aztán lehetne folyékony is az űr, amiben aliensellők úszkálnak, és a kocka alakú bolygókon Y alakú tojások tojják a kakasokat. ésakkor mivan? :D ha ez a szerző fantáziája ám legyen, jöhet :) lényeg hogy jól szórakozzak. ez meg általában pipa :)

Érdekes lenne a fénysebességnél gyorsabban repülni. Megérkeznék a másik bolygóra és a fényem csak pl. 1 óra múlva érne oda. Addig én lennék a "láthatatlan ember". Könnyedén lehetne bankot rabolni.

@pop38:

Neked van fényed? Személyesen naphoz van szerencsénk, vagy csak szimplán te vagy a RadioaktivMan?:)

@sötétvödör: De igen. Olvasd az élet és tudományt. Nem a múlt határozza meg a jövőt, hanem a jövő húzza a múltat. Van olyan kisérlet, ahol a következmény előbb jelentkezik, mint az ok. Előbb ér oda az infó, mint hogy elküldenék. Eddig 2 cm-en mérték, de ez is valami. Mondanám, hogy keresd az Élet és Tudományban, de világ szégyenére pont ennek a lapnak nincs online változata.

@sdani: Ma már tény, hogy vannak olyan anyagok az űrben, melyek a fénysebesség többszörösével haladnak.

www.newscientist.com/article/dn18775-mysterious-radio-waves-emitted-from-nearby-galaxy.html

@sötétvödör: Nem kell gyorsabbnak lennie a fénynél! Elég, ha MÁS! Más fizikai síkon más elveken, más erőkkel működő.
Amikor kihoztuk a kerékből a maximumot, akkor jött a sugárhajtás, és a kerék már csak arra a néhányszáz méterre kell, ameddig az "új erő" szárnyaira nem veszi a gépet. Vagy előbb használtuk a fát, a szenet energiatermelésre, eszközök működtetésére, aztán az ásványi olajokat, majd atommal termeltünk áramot, mert a tv-t nem volt praktikus gőzgéppel működtetni. :-) Az elektromosság előtt elképzelhetetlen volt egy rakás dolog léte, ma nem. Ilyesmire gondolok.
Valószínűleg nem a fénysebességre való felgyorsulást kell erőltetni - ha tényleg nem megy -, hanem kitalálni valami mást!!!
És itt jönnek be a képbe a hiperhajtóművek, térhajtóművek, teleportáló berendezések, stb. Ma még csak a fantáziában, holnap meg "eljutunk a holdra". Ha nem megy ágyúval, akkor másképp, mondjuk rakétával. Verne megsejtette, hogy el lehet jutni oda, csak még azt nem tudta jól, hogyan.
Aztán...

Minél tovább nézegetem ezt a táblázatot, annál nagyobb baromságnak tűnik. Amint látom, az előttem hozzászólók nagyjából leírták, mennyi hülyeség van benne.

"ráadásul FICTION, szóval tőlem aztán lehetne folyékony is az űr"

Lehetne, ha nem lenne ott a nevében az a fránya Science is. A fantasy filmeknél senki nem akad ki a varázslókon meg egyebeken, de egy sci-fi esetén kellene ügyelni a sci-re is.

1) Sound in space - A szokásos hangokat valóban nem hallhatjuk, ám ettől még a csillagközi térben is terjednek lökéshullámok, mert ott is vannak atomok. Pl. ilyen lökéshullámok miatt állt össze a csilagok anyaga is. Na persze ezek jóval az általunk hallható tartomány alatt vannak.

Hozzá kell tenni, hogy egy baromi nagy robbanás akár hallható is lehet az űrben, ha elég gáz képződik ahhoz, hogy a robbanás és az észlelő közötti teret valamilyen mértékben kitöltse, mielőtt szétáramlanak a gázok. Persze ez csak igen kis távolságokon belül megy, de ott igen.

2) All planets have Earth gravity - Megfordítható a dolog, az emberek csak olyan bolygókat hódítanak meg, ahol a felszíni gravitáció közel áll a földihez. Logikus.

3) Easy communication with aliens - Ezt rója fela táblázat a Contact c. filmnek. Azt már elfelejti az összeállítója, hogy az idegenek egyrészt nagyságrendekkel intelligensebbek nálunk, másrészt évtizedeken át figyelték a földi TV-adásokat. Így már nem is olyan nehéz, mi?

4) Fires in space - ha az éghető anyaggal együtt a levegő ocigénje is kijut az űrbe, akkor simán lehetséges a robbanás mindaddig, amíg eléggé szét nem oszlanak a gázok. De egy dinamitrúd vagy bármilyen modern robbanóanyag az űrben is ugyanúgy felrobban és még világít is, mert a robbanáshoz szükséges oxigént is lekötve tartalmazza.

5) Nearby asteroids aren't drawn close by gravity - Miért is? Egy aszteroidának a gravitációs ereje a tömegétől függően nagyon kicsi is lehet. Ilyenkor gyakorlatilag nem észlelhető a tömegvonzása. Mi ebben a hiba?

6) People move in slow motion in zero gravity - A kritikus látott már pl. az ISS-en készült felvételt?

7) Faster than light travel - Páran már említették: A specrel kizárja, hogy anyagi részecske a térben a fény vákuumbeli sebességét elérje vagy meghaladja. Ezt kurva nagy eséllyel semmiféle feljettebb elmélet nem fogja felülírni. Viszont a mai tudomány sem zárja ki a féreglyukakban való utazást, bár ebben még nincs teljes egyetértés. A Nagy Bumm után 10^-35 másodperccel indult felfúvódás során az anyagi részecskék úgy távolodtak el egymástól iszonyú mértékben, hogy a saját inerciarendszerükben nem lépték túl a fénysebességet. Ez megtörtént, és nem sérti az specrelt.

@bestpixel: Az SW-ben tudtommal nincs szó lézerről! Sugárról, fényről (fénykard és nem lézerkard pl.!) beszélnek. Az meg lehet valami plazma is, ami már láthatóan mozoghat és adagokban kilőhető. :-)

Egyébként meg a lényeg, akit zavar, hogy a Tudományos-Fantasztikus irodalomban vannak nemtudományos elemek az olvasson szimplán Tudományos könyveket. Csak ne tul régieket, mert belebotlik olyan tudományosan bizonyított dolgokba, hogy a Föld lapos és a Nap körülötte kering.

www.sg.hu/cikkek/67246/nem_lehetetlen_a_terhajtomu

Azt ne feledjük ,hogy sok (a saját idejében scifinek számító dolog )megvalósult.

@Donor: Most néztem a marsos filmet. Ott tényleg terjed a hang a világűrben, csakhogy épp hátulról mutatják az űrjárgányt, aminek be van kapcsolva a motorja, tehát a gázsugáron belülről. Ott bizony van hang.
Még sok esetben lehet hang az ilyen filmek kinti jeleneteiben: rádióforgalmazás, minden ami hozzád ér, minden ami az űrhajóhoz ér, ha te is rajta állsz, és mindez a rádión keresztül, ha mással történik mindez. Ebből aki nem tud érdekes hangkörnyezetet csinálni, az hagyjon fel a filmes mesterséggel.

@Ufóka: Érdekesnek tűnik, de majd az idő eldönti, hogy végülis mit mértek ezek a jóemberek. Még ők is elég óvatosan nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban. Ha valóban bizonyítottá válna, szerintem egy Nobel díj biztosan leesne nekik.

@flash.gordon:
www.youtube.com/watch?v=OILamNEkWHk

@eloi: Cyrano de Bergerac 100 évvel előtte pontos receptet is adott az odajutásra: sok közül az 1ik 5lete a rakétás volt.

@Jerky_Master: Az űrhajónak muszáj bedőlnie. Ebből a szempontból akár bicikli is lehetne.

@pop38:

Ez hülyeség. Semmi ilyesmi nincs. Kevered a távoli objektumok fényének "megérkezését" az utazással! A távoli objektumok fény fénysebességgel történik, másképp nem megy, azonban az utazás gyorsabb is lehet ennél.

@Goompah: Nem felülírni fogja, hanem meghaladni. Mint tárgyunk a newtonit.

A filmekben azért beszélnek angolul, mert általában a rendező, meg a stáb angolul tud csak.

Pl. a Starwars esetében szegény Lucasnak éppen elég volt megcsinálni egy időutazást (a long time ago), és egy hiperűrugrást (in a galaxy far, far away), hogy leforgathassa a filmet, de már nem jutott rá ideje, hogy megtanuljon idegenül is.

Éppen elég lehetett rávenni a halálos ellenségeket, a Birodalmat és a Jediket, hogy kamera előtt jópofizzanak!

Akkor tisztázzuk,én nem az filmeket fikázom,mivel nagy rajongójuk vagyok.

Egyszerüen a filmek fizikáját helyettesítjük be a mi fizikánkban.

De pont azért meg fiction lehet más benne a fizika.
De most a science oldalát vizsgáljuk.

Természetesen én is hiszek a térhajtóműben,és az idegenekben,és nem a múltba nézek.
A jelen tudományos eredményeire hivatkozok.
A tudomány eredményei napról-napra,sőt percenként is változhat.
Amikor az első tömeggel rendelkező akármi minimális energiával átlépi a fénysebességet,onnantól kezdve én is átértékelem amit itt írtam.
A tudomány és a világ változik.

Éljen a sci-fi ami kiterjeszti a képzeletet,és új ötletekre sarkallja az embereket!

Hogy legyen tényleg hiba. A Caprica-ban azért durva, hogy 2000000000 évvel ezelőtt egy másik bolygón Citroennel (a BSG-ben meg Hummerrel) járnak:)

Egyébként általában éjszaka utazom nagyobb távolságokra, ott a fénysebesség meg nem annyira számít.

Az űrben meg szinte vágni lehet a sötétséget, vágod?

És persze ott vannak a szilárd hologrammok is :D
Azokról még nem is beszéltünk

@Orltran: "@The Welsh: Akkor a tömegünk kell 0-ra csökkenteni :D"

A sok buta modell liba, akkor ezért fogyóznak állandóan! Nem zörgő csontokra vágynak, hanem a fénysebességre! :)

@Donor: "A fénysebességet az ismert relativisztikus fizika szerint nem lehet átlépni."

A relativisztikus fizika ellen jó gyógyszer az ABSZOLÚT vodka. Iszákos Aszimov ajánlásával. Két üveg után jönnek a robotemberek...:)

Sci-Fi

Science: tudomány
Fi: fantasztikum, fikció.Akkor meg had dlegyen már szabad kezük szerencsétleneknek.

Azon túl, hogy a felsorolt filmekben nyilván nem feltétlen a tudomány mai állása szerinti pontosság volt a fő szempont, a lista készítői azért megerőltethették volna magukat egy kicsit, ha már kötözködni akartak.

A Stargate mozifilmben hol volt ember és idegen közötti szaporodás, mert ilyesmire nem emlékszem?

Az Alien filmek kapcsán pedig könnyű fajok közötti szaporodásról beszélni meglehetősen morbid, feltéve, hogy nem egy arctámadó húzta be azt a pipát.

A Star Warsban emlékeim szerint sehol nem hangzik el, hogy a lakott bolygókon földi gravitáció lenne. Ránézésre valószínűleg nem mondaná meg senki, hogy az most 0,8-szoros vagy 1,2-szeres. A háttér, illetve az utólag a filmhez gyártott adatok pedig pontosan ezt mutatják (pl. Endor hold 0,85; Hoth 1,1; Geonosis 0,9)

Könnyen kommunikálnak egymással? Mivel valamennyi beszélő szereplő többé-kevésbé értelmes lény, és évezredek óta egy államban, de legalábbis egymás közelében élnek, érthető módon megtanulták egymás nyelvét. Sőt közöset is kialakítottak (galactic basic standard), amit majd mind beszélnek, de legalábbis megértenek (Chewbacca, Jabba).

Bár a filmekben lézereznek, meg fénysebességeznek, valójában plazma fegyvereket használnak és a hiperűrben utaznak.

Az utolsó kettőnek meg elég könnyű megfelelni a listának, mikor a felsorolt kérdések többsége (több bolygó, idegenek, fegyverek) meg sem jelenik a kérdéses filmekben.

Ilyen alapon a Star Wars egy tökéletes történelmi film, hisz bemondják az elején, hogy réges-régen történt.

@David Bowman: Meghaladni sem fogja, max. kibővíti. A newtoni mechanika a saját érvényességi körén belül továbbra is igaz. Pontosabban megfelelő közelítést nyújt.

"Az űrhajónak muszáj bedőlnie. Ebből a szempontból akár bicikli is lehetne."

Dehogy muszáj. De akár be is dőlhet.

@sötétvödör: "Amikor az első tömeggel rendelkező akármi minimális energiával átlépi a fénysebességet,onnantól kezdve én is átértékelem amit itt írtam."

Arra sokáig várhatsz.

@Ufóka:

"Ma már tény, hogy vannak olyan anyagok az űrben, melyek a fénysebesség többszörösével haladnak."

Komolyan? A látszólagos mozgást ne keverd a ténylegessel. Egy távoli falra vetített fényfolt látszólagos mozgása lehet gyorsabb a fénynél, de valójábn egyetlen részecskéje sem mozog gyorsabban a fénynél. A cikkben is látszólagos oldalirányú mozgásról írnak.

a legnagyobb gáz a scifikben, hogy az emberiség meghódítja a világűrt :)

@Goompah:
"Dehogy muszáj. De akár be is dőlhet."

Az utas-pilóta miatt azért nem árt a bedőlés, nem mindegy hogy az ülésbe nyomja-e bele a g erő vagy ki akarja nyomni az ablakon.

Alapvetően előttem elmondták a lényeget: Ezek a könnyítések mind a fogyaszthatóságot és a "szórakozást" szolgálják. Ha minden filmet (non fiction-t is) tisztán tudományos alapon vizsgálunk, akkor egyiket sem szabadna megnézni. A sci-fi szerintem a tudomány és a fantasztikum keveréke, azt nem szögezte le senki, hogy milyen arányban keveredhet. Nem is beszélve arról, hogy a tudomány folyton változik. Ami tegnap fikció, ma már tudományos tény. Persze itt nem az űroperára és hasonló nagy léptékű műfajokra gondoltam.

Az ST komoly hátránnyal indul a tudománytalanság versenyében, mert hatalmas terjedelme miatt újabb és újabb fikciókat kellett behozni a sorozatba, hogy izgalmas maradjon.
Az egyik voyager részben egyes szereplők devolúción mentek át rövid idő alatt, ráadásul az egyik a kapitány volt akit az egyik epizódszereplő közben el is rabolt egy kis űrhajóval. Mire rájuk bukkantak egy távoli rendszerben, már kétéltűek voltak. Mivel folyton változtak ezért kizárólag a DNS alapján találták meg őket. Hihetetlen mi bolygóközi táv DNS érzékelés. Szerintem ez durvább mint a fényseb. feletti utazás.

A scifik többnyire a szórakoztatásról szólnak, de mivel sokan nézik őket, formálják közös tudatunkat, és így a jövővel kapcsolatos elvárásainkat. És ez a lényeg. Kvantumfizikai kísérletek bizonyították, hogy (sarkítva) a jövőt a jelenben hozzuk létre. Tehát a jövőbeni objektív (környezetünkben található tudatos észlelők által nagyjából egyformán érzékelt) valóságot az észlelők közösen hozzák létre a jelenben.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Minél többen álmodozunk ugyanarról, annál hamarabb valósul meg. A végeredmény pedig az egyes "álmok" metszete.

Tehát: minden bizonnyal megvalósítható pl. a fénynél gyorsabb utazás, még ha nem is úgy, ahogyan elsőre gondolnánk.

A fénynél gyorsabb információátvitel mindenesetre már kézzelfogható közelségbe került (csak ki kéne próbálni a dolgot).

A szerintem eddigi legjobb még éppen közérthető cikk a témában (beleértve az angol nyelvű irodalmat) furcsa módon az időképen olvasható itten:

www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser

Hosszú olvasmány, de megéri rászánni az időt, elképesztő.

Az ST-ben rengeteg hasonló túlzást lehet találni,de pont emiatt vérbeli sci-fi :D

@endike: inkább az, hogy egyedül a vogonoknak volt elég eszük ahhoz, hogy még azelőtt elkapjanak minket mielőtt megtennénk :D

Azért mert az ilyen ostoba szerzők nem tudnak fénynél gyorsabban utazni vagy beszélni az űrben, az még nem jelenti azt, hogy ezek nem lehetségesek. Legfeljebb ti nem tudtok. Különbenis: mitől sci-fi a sci-fi, ha nem ezektől?

@akkor most mi van?:

"Az utas-pilóta miatt azért nem árt a bedőlés, nem mindegy hogy az ülésbe nyomja-e bele a g erő vagy ki akarja nyomni az ablakon."

Még ehhez sem kell bedőlnie. :) Megoldható úgy, hogy nem dől be a jáűrmű, mégis az ülésbe nyomja az irányváltoztatásból származó erő. Ha nem jössz rá, szólj és elárulom, hogyan.

@Donor: Hát ez igaz. Csak a robbanás kell szerintem marketing szempontból mert az dobja fel a filmet. Hamár minden sci-fi a túlélésről szól.l

@kotyomfitty: Köszönöm a linkelést! Bár megjegyzem ebben a jelenetben lehetett volna párbeszéd ami rádión keresztül közvetitődik.

Aliens-ben pont terraformálják a bolygót. Szal szerintem az a hiba nem áll, hogy minden bolygónak földi klímája van.

Illetve azt sem tartom indokoltnak, hogy egyféle klíma van bolygószerte, mert egyszerűen erről nem igazán esik szó.

Mivel a listáról hiányzik, az Avatar is tökéletes sci-fi lett. A grav nem földi, az idegenek idegenül beszélnek, emberrel nem dugnak, és az utazás és sok évig tart a holdra, tehát valószínűleg a fényt csak üldözik, de utol sosem érik. Cameron a király.
Mindamellett csak egy Cameron film van a listán, tehát feltétlezhetjük, hogy az időutazásról teljesen valósághű képet festett a Terminátorral, és az Abyss lényei is faszán megfelelnek minden blogoló fizikatanár elvárásainak.

kapcsolatban a hang szerintem csak szimbólikus az űrben.. de ez csak magánvélemény

A Terminátor az időparadoxonok iskolapéldája lehetne :D

Az Abyss az egyik kedvencem

Az azért nem árt tudni Cameronról,hogy fizikus,és tengerkutató is.

@phaszfej: Ugyan már többen is megkérdezték, de a szimpatikus nicked miatt neked válaszolok:
A sci-fi attól sci-fi, hogy tudományos alapokra épít. Ha ez elmarad, akkor lesz belőle űr-fantasy (Star Wars) vagy űr-barátok közt (Star Trek, Stargate).

1. Elvileg lehet fény sebességnél gyorsabban utazni, a fény vákuumbeli viszont sebességével lehetetlen. Persze ennek nem biztos, hogy van bármilyen gyakorlati haszna. Mivel máris látom az értetlenkedést, javaslom megnézni Richard A. Müller Physics for Future Presidents előadássorozatának 22. és 23. epizódját a relativitáselméletről. Ott le is vezeti, hogy a mozgó test tömege a fénysebességhez közelítve tart a végtelenhez, de ez nemcsak alulról, hanem felülről is igaz.
2. A Star Wars sorozatban nem lézerfegyvereket használnak, hanem plazmafegyvereket (blaster). Tudom, hogy lézerként hivatkoznak rá, de ez inkább a magyar szinkron miatt terjedt el nálunk. A plazmalövedék sebessége pedig jóval alacsonyabb lehet a fénynél, hiszen van tömege.
Különben a bírálatokkal teljesen egyetértek.

@sötétvödör: persze, azt én sem gondoltam komolyan, hogy a Terminátor időutazás szakos zseniképzősök okoskodták össze. De akkor már kivesézhetjük az összes efféle filmet, hisz az időutazás a fénysebességhez hasonlóan max elméletben valósítható meg, és a sci-fi írók még nagyobb szabadsággak hánynak össze róla hetet-havat...

@bestpixel: a lézernél egyáltalán nem a fénysebesség a bibi, legalábbis a folyamatos sugárnál, hanem hogy a lézer definíció szerint fókuszált fény, ergo ha látod, akkor 1: megszívtad, mert téged lőnek 2: a közeg, pl köd szórja a fotonokat.

Az áltudományos vitába nem szállnék bele, inkább a kedvenc hibám:
Event Horizonban a mentőcsapat egy elhagyott űrhajóra száll be. A "mesterséges gravitáció" ki van kapcsolva. Különféle használati tárgyak lebegnek/cikáznak a térben (már eleve kérdés, hogy ki dobálja őket, ha ~100 éve halott mindenki a hajón). A lebegő tárgyak között egy 0,5-ös vizespalack, ami forog a rövidebb tengelye körül (pongyola fogalmazás, tudom). A benne lévő víz pedig mindig a palack aljára csobog, még hangeffekt is tartozik hozzá :D

@David Bowman: Mozogni mozoghat lassan, de csak ha akar. A hiba ott van hogy kisebb gravitációval minden lassabban mozog a filmekben, ami elvileg pont fordítva van.

Mennyire lenne élvezhető egy Star Wars film pl. űrbéli lövöldözős jelenete hangeffektusok nélkül, néma csendben?
Ha minden jelenetet az ismert fizikai törvények szerint készítenek el, valószínűleg nem sok kasszasiker születne...

@petfol: "de ez nemcsak alulról, hanem felülről is igaz."

A bibi csak az, hogy eleddig nem sikerült ilyen részecskéket megfigyelni. A levezetésre már nem emlékszem, de kifejtették, hogy ilyen részecskékkel nem lehetne információt fénynél gyorsabban továbbítani, akkor viszont nem sokra mennénk a létezésükkel.

@Clearvoyance: ez egy kedvenc érve a laikusoknak mindenféle baromság megindoklására, hogy néha egy híres fizikus vénségére tett ma már nevetséges kijelentéseket. De Lord Kelvinnel kapcsolatban még erről sincs szó.

Mivel mérlegek már elég rég voltak, mindenki, akinek volt szeme láthatta, hogy levegőnél nehezebb tárgyak, lásd madarak, repülnek. Hovatovább az 1800-as évek végére ismertek voltak a hőlégballonok, sárkányrepülők, rakéták.

Nem is állította ezért senki sem, hogy levegőnél nehezebb tárgyak elvileg sem repülhetnek. Amiről Lord Kelvin nyilatkozott, az a saját erőforrással rendelkező, levegőnél nehezebb (értsd: nem hőlégballon) repülő szerkezet technikai kivitelezhetetlensége. Tekintve, hogy akkor az erőforrás többé-kevésbé egyet jelentett a gőzgépekkel, ez az állítása a mai napig érvényes.

Még egy bizonyos Wilbur Wright is tett egy olyan kijelentést 1901-ben, hogy az emberiség még vagy ezer évig nem fog repülni.

@Thresher: "A hiba ott van hogy kisebb gravitációval minden lassabban mozog a filmekben, ami elvileg pont fordítva van."

Nincs ott semmi hiba. Azért mozog lassabban a kisebb gravitációnál, mert csak a súlya csökken, a tehetetlensége nem. Ezért a talajon/padlón állva/mozogva nem tudja olyan hatásosan fékezni magát. Pl. minden mozdulata azonnal az ellentétes irányban is elmozdítja a testét. Persze biztos megtanulható, hogy ne a padlóra támaszkodva mozogjon gyorsabban, hanem a rögzített bútorokba kapaszkodva.

0 gravitációban a hatás-ellenhatás törvénye fokozottabban érvényes (vákuumban még fokozottabban),feltehetően ezért mozognak lassan és óvatosabban.

@sötétvödör: Ugyanúgy érvényes, sem erősebben, sem gyengébben.

@David Bowman: szó sincs átmenet nélküli lassulásról. A Cserenkov sugárzás átlátszó dielektrikumban (lényegében szigetelő anyag) jön létre, melynek során a _töltött_ részecske polarizálja a közeg molekuláit, melyek az egyensúlyi állapotba való visszatéréskor fotonokat bocsátanak ki.

@The Welsh: jelenlegi tudásunk szerint nem lehet. Háromszáz éve nem gondolták volna, hogy lehet egy száguldó lónál gyorsabban utazni. Lehet 50 év múlva feltalálják a féreglyukat, vagy a neutronütköztető generál valami olyan anyagot, melyhez megfelelő reaktort építve a fénysebesség töredékével haladhatunk. De ha a tér és idő Einstein relativitás elmélete alapján görbül, akkor még több időt nyerhetünk egy tér-időből kiszakadó űrrepülővel. Elég scifi ez ma még, de minden lehetséges.

Vagy a lendület megmaradás ? Lehet keverem :D

@Goompah: És ez miért magyarázat arra hogy lassabban mozog?

Ha az ISS fedélzetén mindenki valóban lassabban mozogna, akkor a videó/hangfelvételeket fel kéne pörgetni, hogy érteni lehessen mit mondanak.

A "lassabb" mozgás azért látszik annak, mert kevesebb energia kell az irányváltoztatáshoz, ergo nem kell a lábaimmal hadonászni a padlón, elég ha csak a hüvelykujjammal megbököm a falat...

Magyarán: A testem végtagjai valóban lassabban mozog(hat)nak, de a sebességem ettől nem lesz lassabb, magyarán ez nem magyarázat arra, hogy kisebb gravitációnál miért szükségszerűen(!) lassabb minden mozgás a filmekben.

Még szerencse, hogy nem foglalkoznak ilyen apróságokkal, különben dög unalom lenne az összes film. Vagy 100 ezer lenne egy jegy.

@HUN_Sector:
Nálunk most is lehetetlen egy lónál gyorsabban haladni :D
Sőt,jobban járnánk azzal

off vége

@eloi: most komolyan azt hozod fel a fénysebességgel szembeni ellenérvnek, hogy de nem lézer, hanem fény? :)

@Thresher: Jah, továbbá a Holdon lévő asztronauták mozgása nem mérvadó, mert a rajtuk lévő szkafandert a Földön kb. 3 ember rakta rájuk, olyan nehéz és ormótlan volt az. Az előbbit kiküszöböli a kisebb gravitáció, de az utóbbit nem.

@Csak beugrottam: When taking a tour of the set, he paused at the Warp core, smiled, and said, "I'm working on that." - Stephen Hawking :)

Az alienes példát nem igazán értem. Először egy lakatlan kisbolygón szállnak le, kisbolygók esetében pedig könnyen lehet egy éghajlati öv. Arról nem is szólva, hogy légköre sem nagyon volt. A 2-ben ugyanolyan sivár volt a bolygó, a háromban egy bányászbolygó vagy aszteroida volt. Tulajdonképpen nem a földi ismereteinkből kellene kiindulni, hisz épp ezért ábrázolják az alienek 99%-át humanoidnak, mert az emberi tudat mást nem tud felfogni.
Ott a kén alapú élet, amit pár hete találtak. Aztán vannak olyan színek melyet mi nem látunk az agyunk fejletlensége folytán. Így akár az is lehet hogy az összes többi bolygón egy éghajlati öv van. A fenti listában az apollo 13 (nagyon jó film, meg is van) nem tudom miért szerepel, nem fair egy bolygót egy holddal összehasonlítani és még ufók sincsenek benne.

A mesterséges gravitáció nagyon irritáló baromság. Ha megmagyarázzák, hogy mágnes (Defying Gravity), forgó modul (Mission To Mars vagy az Űrodüsszeiák) akkor OK, de mikor csak egy gombnyomás vagy még az sem, az illúzióromboló.
Aztán az idegenek szinte 100%-ban humonoidok. Lehet, hogy a térdükön van a tökük, de alapvetően két lábuk két karjuk és egy fejük van. Az csak a jághegy csúcsa, hogy angolul beszélnek, de vannak a beszédhez szerveik is minden esetben, akkor is, ha bogárfejűek.

A sebességgel kapcsolatban egy kis szösszenet az űrgolyhók című klasszikusból:
(forrás: www.freeweb.hu/sub-cover/subs/%DBrgolyh%F3k.srt)

332
00:26:29,320 --> 00:26:32,551
- Fénysebességre felkészülni.
- Nem, a fénysebesség túl lassú.

333
00:26:32,680 --> 00:26:35,797
- A fénysebesség túl lassú?
- Bizony. Rákapcsolunk

334
00:26:35,920 --> 00:26:38,718
- féktelen sebességre.
- Féktelen sebességre?

335
00:26:38,840 --> 00:26:41,752
Még sosem próbáltuk.
Az űrhajó tán ki sem bírja.

336
00:26:41,880 --> 00:26:45,031
Mi maga, Sandurz ezredes? Berezelt?

337
00:26:46,560 --> 00:26:48,755
Felkészülni...

338
00:26:48,880 --> 00:26:51,553
Felkészülni féktelen sebességre.

339
00:26:51,680 --> 00:26:54,672
Biztonsági öveket becsatolni.
Minden ki és bejáratot lezárni.

340
00:26:54,800 --> 00:26:58,236
A boltokat becsukni.
A cirkuszi előadásokat lemondani.

341
00:26:58,360 --> 00:27:02,831
- Az állatkert állatait bebiztosítani...
- Fogja be, maga nem tiszt, hanem dada!

342
00:27:03,680 --> 00:27:06,752
Figyelem. Féktelen sebességbe!

343
00:27:06,880 --> 00:27:09,633
- Uram, nem kéne becsatolnia magát?
- lnkább a maga száját!

344
00:27:09,760 --> 00:27:12,320
Féktelen sebességbe! Nyomás!

345
00:27:25,240 --> 00:27:27,196
FÉNYSEBESSÉG

346
00:27:28,000 --> 00:27:29,956
FÉKTELEN SEBESSÉG

347
00:27:31,480 --> 00:27:33,436
ESZTELEN SEBESSÉG

@Thresher: Leírtam, miért magyarázat, próbáld megérteni.

"Ha az ISS fedélzetén mindenki valóban lassabban mozogna, akkor a videó/hangfelvételeket fel kéne pörgetni, hogy érteni lehessen mit mondanak."

A kritikus sem állítja, hogy a szereplők szája is lassabban mozog. "People move in slow motion...".

"kevesebb energia kell az irányváltoztatáshoz"

Egy fenét kell kevesebb. Az irányváltoztatásnál a tested tehetetlensége ellen dolgozol, az meg nem csökken alacsony gravitációban sem.

"elég ha csak a hüvelykujjammal megbököm a falat"

Mivel pedig a hüvelykujjaddal nem tudsz akkora erőt kifejteni, mint a karoddal vagy a lábaddal, kisebb mértékben tudod megváltoztatni a tested impulzusát vagy az impulzusvektor irányát.

"A testem végtagjai valóban lassabban mozog(hat)nak, de a sebességem ettől nem lesz lassabb"

Nem is ettől mozogsz lassabban. :)

@moonclown: számomra egy jó sci-fi az ismert és bizonyított tudományos tényekre építkezve fantáziál a jövőről vagy egy alternatív jelenről. Amúgy a listára kéne még egy oszlop, amiben csak a Sunshine kapna pipát: worst sci-fi ever.

@flimo13: Nem. Ezt a Star Wars "lézerpisztolyainak" szemmel látható módon haladó sugarához hoztam fel. :-)

@Thresher: Vedd észre a különbséget a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg között.

@flimo13: A Sunshine tényleg borzalmas film. Minden szempontból.

@sötétvödör: Cameron enrolled at Fullerton College, a 2-year community college, in 1973 to study Physics. He switched to English, then dropped out before the start of the fall 1974 semester.

Ezt azért nem nevezném fizikusnak.

Tanult fizikát :D

@sötétvödör: bazz... középiskolában 3 évig én is.... de ettől még egy súrlódást is nehezen számolok ki :)

@eloi: amire meg azt mondjuk, hogy fénysebesség miatt nem látható. Ez a nem lézer, hanem fény, olyan, mintha azt mondanád, hogy nem víz, hanem ásványvíz, tehát nem folyik.

@victor vacendak: Ráadásul minden jó idegen alig várja, hogy elárulja a fajtársait és önfeláldozóan küzdjön a földet képviselő amerikaiak oldalán (nemritkán saját fajtársainak ezreit kiirtva).

@Goompah: Én nem azt állítom hogy nem lehet mozogni lassabban héló! Csak azt hogy ez nem törvényszerű! Vagy akkor nagyobb gravitációnál meg "fast-motion" fogunk mozogni?

"A kritikus sem állítja, hogy a szereplők szája is lassabban mozog. "People move in slow motion..."
Mi a különbség az állkapocs, meg a lábad izmai között? Semmi. Ugyanúgy mozoghat mindkettő, csak az utóbbinak felesleges.

"Az irányváltoztatásnál a tested tehetetlensége ellen dolgozol"...meg a gravitáció ellen is, ha az kisebb, máris kevesebb izommunka kell.

Egyről dumálunk, csak máshogy. Amiről te beszélsz, az empirikus, hogy miért mozognak a földi űrhajósok olyan ügyetlenül és teszetoszán.... én meg azt mondom, hogy ez nem törvényszerű. A kis gravitáció nem vonja maga után törvényszerűen a lassabb kalimpálást.

@flimo13:
Wright? Ez jó.

Tehát Lord Kelvin állítása az akkori energiaforrás miatt igaz.
Nos a jelenlegi technológiánkkal is az energiaforrás a bukó. :)

@kpityu2: most hirtelen erre példa nem jut eszembe. Már mint, hogy az amerikaiak oldalán a saját fajtársait írtja az idgen. Nem értelmezted félre az Alien 4-et? :-))))

A sci-fi filmekben tényleg sok hülyeség van. A táblázat jókat sorol fel, de nem feltétlenül az összes markáns hülyeséget. A legtöbb hülyeség a sorozatokban van, mert nehéz lenne mindent valósághűen ábrázolni 297 epizódon keresztül. És elterelné a figyelmet az unalmas sztoriról.

A Kapcsolatban a beszélgetés az idegenekkel téves találat. Eleve kijelentették, hogy az apa figuráját a nő emlékezetéből másolták ki, sőt, nem zárták ki a nézők számára, hogy a beszélgetés csak a nő agyában zajlik.

A lassú mozgás az űrben tényleg csacskaság, de valahogy csak kell jelezni, hogy most súlytalanság van. A súlytalanságban tényleg nem lehet szerencsés hadonászni. A Holdon viszont nincs súlytalanság, ott az Apolló űrhajósai nem is "alvajártak". Uralkodik a rossz beidegződés, hogy súlytalanság van ott, ahol vákuum van.

A Csillagkapuban nincsenek is az űrben, a Kapcsolatban sem. Nem tudom, hogy a hang az űrben probléma miért van ezeknél megjelölve.

Van még egy súlyos hiba. Az űrben robbanó (atom)bomba nagy ereje. Közvetítő közeg híján a bomba által felhevített anyag tágulása nem adódik tovább. A bomba mellett óriási lehet a forróság és a sugárzás, de a löket nem létezik.

Mi a baj az Űrodüsszeia vákuum-ábrázolásával???

Remek ez az oldal. :)

@Androsz:
De ha valamit felrobbantasz. a darabjai szóródnak.
Maga a robbanás hasonló lehet a mélységi bombáéhoz ahol a víz folytja vissza a tüzet.

Basszus. Szóljunk már ezeknek. Van annyi atombombájuk, egyet igazán elpazarolhatnának arra, hogy valahol odakint eldurrantják és lefilmezik...

@flimo13: Ezért próbálkoztam a plazmával! :-) Hogy ha a sci-fis "sugárfegyverek" mondjuk plazmát lőnek ki, akkor az látható, meg az ágyú is hátracsapódhat a kilövéskor. :-)
(Micsoda problémák! :-) )

@Thresher:

Tanulj egy kis fizikát, kezdetnek jó lesz a mechanika. Ezzel nem akarlak megbántani.

@victor vacendak: Stargate univerzum?

@Androsz:

"Van még egy súlyos hiba. Az űrben robbanó (atom)bomba nagy ereje. Közvetítő közeg híján a bomba által felhevített anyag tágulása nem adódik tovább"

A felhevített anyagrészecskéknek van mozgási energiájuk és impulzusuk, amit átadnak annak a testnek, amelybe beleütköznek - ezt a köznapi nyelvben épp nyomásnak hívjuk. A lökéshullám persze sokkal gyengébb, mert nincs közeg (légkör), amelyben terjedhet: lényegében csak a robbanás során keletkező gázok (inkább plazma) közvetítik.

@kpityu2: azt a szart sosem tudnám nézni. Akkor pontosítok, ilyen történésre nem emlékszem olyan filmből, amit láttam. ;-)

@Clearvoyance: Nézz körül a youtubeon ugyanis történt ilyen robbantás,és le is filmezték

@Goompah: Értékelem, kösz.

De azért megmagyarázod melyik fizikai törvény írja elő, hogy nulla gravitáció mellet úgy tudok csak(!) mozogni, mint egy leszedált narkós, továbbá mi akadályoz meg abban, hogy lebegve, (kölcsönhatásba nem lépve más testekkel) úgy rángassam a végtagjaimat ahogy a Földön?

Jössz nekem tehetetlenséggel, meg ellenerővel, holott egyáltalán nincs megtiltva sehol, hogy rendesen belebaszodjak a falba. Gyakorlatilag azt magyarázod meg nekem, hogy egy kocsi nem mehet 170 km/h-val, mert azt már tiltja a KRESZ.

És ha már okosabbnak tartod magad, mutasd is meg, ne szükséges tankönyveket írd fel a listára.

@Clearvoyance:

Ne keress,itt van :

www.youtube.com/watch?v=uEILIf8VkgI

Azert nevezzuk scifi-nek a scifi-t, mert kitalacio.
Ha ragaszkodnank a valosaghoz akkor meg mindig csak a Holdig jutott volna el az ember.

Ezeknek a filmeknek a nagyresze elsosorban fantasztikus es nem tudomanyos, igy kibirhatok a "hibak":) Elsosorban szorakoztatasra keszulnek, igy hulyen nezne ki, es unalmas lenne real-ben megvalositva egy urcsata;)

Simán lehet a fénysebességnél gyorsabban haladni, azt hívják szubtérnek..

A post szerzőjétől kérdem a kellő tisztelettel, hogy tényleg kurvanagy feladat lett volna tíz perc energiaráfordítással lefordítani a táblázatot magyarra? Az öcsém (10,5 éves és akkora SW-rajongó, hogy azt itt senki nem tudja elképzelni) addig cseszegetett ugyanis, amíg nem csináltam neki egy fordítást, mert csak mostanában kezdett angolul tanulni és azt pl., hogy 'interbreeeding' végképp nem érti :)

Szerintem az is hiba,hogy a Predator filmekben az idegen ragadozóknak hőlátása van.Egy lakható bolygón a légkör nem engedi le a felszínig az elektromágneses sugárzás javarészét.Leginkább csak a látható fényt.A látás képessége ehhez alkalmazkodik.

@Clearvoyance: @Goompah: Ezt inkább repesz-hatásnak tekinthetjük, mint a szokásos, mindent szétvető robbanásnak. A szétszóródó plazmának biztosan van nyomása, de én kételkedek az erejének megrendítő voltában.

A mély vízben robbanó bomba valóban teljesen másképp viselkedik, viszont az összenyomhatatlan víz olyan szuperül továbbítja a mégiscsak megszülető nyomást, hogy gátakat lehetett vele rombolni, véletlenül épp most említettem meg egy másik blogban.

@sötétvödör:
Tényleg. Szép kék.

@Androsz:
Valóban a víz miatt más. Én csak hasonlatot kerestem. De már nincs rá szükség mert találtam és sötétvödör is linkelte.

Mára lejárt a mandátumom.
Mindenkinek köszönöm a tartalmas szórakozást.
Jó éjszakát.

@dél van: a predatornak nicns hűlátása. A sisakjának van az. :-D Többek között. A predátorok bolygójáról nem készült film, így nem tudhatod, hogy milyenek az ottani körülmények...

@Thresher:

"Jössz nekem tehetetlenséggel, meg ellenerővel, holott egyáltalán nincs megtiltva sehol, hogy rendesen belebaszodjak a falba. "

Persze, nincs megtiltva. De mivel fájdalmas lehet, próbálod elkerülni, ezért lassabban mozogsz.

Azt se feledd, hogy a lábizmaink a legerősebbek. Ha kicsi vagy 0 gravitációban lábbal elrúgod magad, többnyire kézzel fékezed le a mozgásodat, a karod viszont gyengébb, miközben a tested tehetetlensége nem csökkent.

"továbbá mi akadályoz meg abban, hogy lebegve, (kölcsönhatásba nem lépve más testekkel) úgy rángassam a végtagjaimat ahogy a Földön?"

Semmi nem akadályoz meg benne. Eltekintve attól az apró ténytől, hogy mindezt a Földön nem tudod megtenni, hacsak nem tudsz levitálni. Így nem is tudod mihez hasonlítani.

én sose hívom sci-finek egyik filmet se, mindig csak fantasztikus filmet mondok. mindig jön valaki aki megmagyarázza, hogy ebben az x filmben nincs sci csak fi. ilyenkor mondom, hogy sci a robot meg az űrhajó, a fi meg hogy sellőszar hajtja.

@regression:

az a baj a vákuumábrázolással az űrodüsszeiában, hogy emberünk, mielőtt kiugrik a világűrbe sisak nélkül, vesz egy jó mély lélegzetet. ezzel az a gond, hogy az edzett és felkészült (magyarul nem pánikoló) ember kb. 30 másodpercig valóban képes tolerálni a vákuumot, de csak akkor, ha az összes levegőt a lehető legjobban megpróbálja magából kipréselni. egy mély lélegzetvételnyi levegőt képtelenség benntartani hirtelen keletkező vákuumos környezetben, és a tüdőből olyan sebességgel szippantaná ki a légüres tér, hogy teljesen biztos a maradandó légúti vagy tüdőkárosodás. ezért nem felel meg a valóságnak, ahogy a filmben ábrázolták.

egyébként tényleg ez az egyetlen erős "baki" a filmben, minden más elképesztő realisztikussággal van megoldva...

@Thrasher: Amikor az akciófilmekben 3 perc után nem hal meg a főhős, az pusztán valószínűtlen, de lehet szórakoztató. Amikor a rossz sci-fiben hallatszik a lézerlövés hangja az űrben, az lehetetlen, ezért irritáló.

@Ufóka: Olvasd is el a cikket amire hivatkozol,ne csak a címét:

The stuff in these jets is moving towards us at a slight angle and travelling at a fair fraction of the speed of light, and the effects of relativity produce a kind of optical illusion that makes the motion appear superluminal.

Magyarul: ez egy optikai illúzió, ami miatt a mozgás fénysebességnél gyorsabbnak tűnik.

@Goompah: Najó, uccsójára, mert nincs hozzá sok erőm:

Adott egy 10*10*10 méteres szoba. Gravitáció nuku.
Én állok valamelyik "padlón", majd -a lábaimmal- elrugaszkodok. Mi a pék veretes kukijáért lenne a mozgásom "slow-motion"?

Mert hogy a kritikusnak ezzel van baja...
(És ne gyere ezzel a rohadt fékezéssel, mert kurvára nem arról van szó hogy mi fog történni a szoba túloldalán, hanem hogy mi van közte.)

Hogy neked mivel van bajod, azt nem tudom, maszatolsz itt fizikai dolgokkal, terelgetsz, és még fizikai alapismereteket ajánlasz. Hogy én miket ajánlanék, azt ne tud meg, mert nagy hozzá a tehetetlenséged...

@Goompah: És hogy ki legyen hegyezve:

"Persze, nincs megtiltva. De mivel fájdalmas lehet, próbálod elkerülni, ezért lassabban mozogsz. "

Igen, önkényesen, szabad akaratodból lassan mozogsz, de nem azért mert fizikailag csak így vagy képes. És valószínűleg a filmekben (sem) azért mozog minden "slow-motion" mert hogy a szereplők/tárgyak a sérülés kockázatát akarják csökkenteni...

Ennél jobban már képtelenség megfogalmazni.

@Androsz:

"Ezt inkább repesz-hatásnak tekinthetjük"

A repeszhatás más. A robbanás gázai egy gömbfelületen mindenhol nyomást fejtenek ki, és mivel az erő nagy felületen oszlik el, mindenhol lesz nyomás, de viszonylag kicsi. A repesz egyes helyekre koncentrálja az általa képviselt nyomást, viszont ahova nem csapódik be, ott nincs (repesz)hatás. Lényegében egy lottósorsolás.

"A szétszóródó plazmának biztosan van nyomása, de én kételkedek az erejének megrendítő voltában."

A légüres térben tökmindegy, hogy az anyag apró plazmarészecskék vagy kisebb-nagyobb repeszek formájában ütközik neki egy tárgynak, mivel nincs közegellenállás. Eltekintve persze a fentebb írtaktól.

"A mély vízben robbanó bomba valóban teljesen másképp viselkedik, viszont az összenyomhatatlan víz olyan szuperül továbbítja a mégiscsak megszülető nyomást, hogy gátakat lehetett vele rombolni, véletlenül épp most említettem meg egy másik blogban."

Erre van a dolog nyitja. A robbanás romboló ereje erősen függ a nyomásgörbe felfutásától. Ez az ún. brizáns robbanóanyagoknál - ahol az égési sebesség sokkal gyorsabb a szokásos robbanóanyagokénál - sokkal meredekebb. (De pl. bányákban lassú robbanóanyagot használnak, hiszen nagy tömegeket kell megmozgatni.)

Már a kezdő terrorista is tudja, hogy a bombát le kell fojtani. Aztán amikor reped a burok, akkor nagyon hirtelen nő a nyomás. Az összenyomhatatlan, egyben nagy tömegű víz lényegében egyfajta lefojtásként működik, ezért hatásosabb egy robbantás víz alatt. Plusz működik a hidraulikus erőnövelés is. :)

Hitlert is azért nem sikerült felrobbantani, mert egy bunker helyett (műsorváltozás miatt) egy kevésbé szilárd falú helyiségben robbantottak.

@jürgen baromartz:
A filmet nem láttam(én hibám),de ha valaki kilép a vákuumba,akkor az összes a szervezetében lévő folyadék kitörne a szervezetéből. A levegőről nem is beszélve.
A búvárok is ezért emelkednek lassan,hogy a nyomáscsökkenés miatt képzödő buborékok ne okozzanak keringési zavarokat,és a tüdejükben levő levegő ne táguljon ki gyorsan.
Ha víz alatt ilyen,találd ki milyen az ür hirtelen vákuuma.
Jobban jár ha előtte kifújja a levegőt.

@jürgen baromartz:

Nem vagyok fizikus, de az űrben kurva hideg van (konkrétan 4 Kelvin körül, ha jól emlékszem a suliból), tehát ha valaki védőöltözék nélkül kiugrik, nem a levegőtlenség lesz a legnagyobb baja, hanem hogy másodpercek alatt kopogósra fagy minden szabad porcikája - szerintem.

De érdekelne a hozzáértők véleménye.

@tundrazuzmo: Efelől beszélhetnének akár jiddisül is. itt inkább a célközönség számít.

@Goompah: "Ha kicsi vagy 0 gravitációban lábbal elrúgod magad, többnyire kézzel fékezed le a mozgásodat, a karod viszont gyengébb, miközben a tested tehetetlensége nem csökkent."

Clarke, akit e helyt nyilván sértés lenne bemutatnom, valamelyik regényében egyszer megemlítette, hogy a súlytalanságban, az űrállomásokon a csuklótörés a leggyakoribb sérülés. Talán A Mars titka volt az, elnézést kérek, hogy most nem nézek utána.

@jürgen baromartz: "minden más elképesztő realisztikussággal van megoldva"

Ez az egyik oka, hogy a 2001 a mai napig tökéletesen megállja a helyét a műfaj filmjei között, ritka kivételként. Egy másik ok a szerintem nagyon időtállóra sikerült díszletek.

@jürgen baromartz: nem teljesen igaz. A normál földi nyomás és a vákum között csupán 1 atmoszféra (0,98 bar) a különbség. Ez nem szippant ki löfüttyöt sem. Ha búvárkodtál már 10 méternél mélyebben, akkor ismered az érzést. 10 méteren ugyan is 2 bar a nyomás, mikor feljössz a felszínre, akkor ez leccsökken 1 barra. A tüdő kitágul, ez súlyos interstíciális károsodást okozna, ha bent tartanád a levegőt, ezért feljövetelkor ki kell fújni a levegőt. Tehát röviden, szó sincs szippantásról, mindössze a mellkasra nehezedő nyomás csökknéséről. Egyébként több szkafander hibát is leírnak amerikai űrhajósok kapcsán, és egyik sem végződött halálesettel. Az egyik túlélő 1965-ből csupán egy kellemetlen élményről számol be vákumban: a nyál felforrt a szájában, a nyelvén.
A NASA szerint egy egészséges 80 kilós férfi teste kb másfél percet bír károsdás nélkül az űrben. Az más kérdés, hogy eszméletvesztés valószínű hamareabb bekövetkezik, mint a halál maga...

@Goompah: A fényfolt sem lehet gyorsabb a fénynél.

@Thresher: Te egy kis arrogáns, de nagyon buta alak vagy. :) A fene se mondta, hogy az illető nem tudna gyorsabban mozogni. Tudna, de nem hülye, hogy kék-zöld foltokat szerezzen magának. A színész meg pont azt játssza el a filmben, ahogyan egy normális, a testi épségére ügyelő ember mozogna. Ééérteeed?

Ugye te is ki tudnál ugrani a tizedik emeletről. Miért nem teszed? Mert nem akarod megütni magad, ugye??

@csurtus:
Öszintén szólva tökmindegy,hogy szét fagysz vagy felrobbansz,az eredmény ugyanaz

@csurtus: a vákum jó hőszigetelő. Nem ugyan az, mint a folyékony nitrogén, ami gyorsan von el hőt. Tehát, nem leszel kopogós pillanatok alatt.

@David Bowman: Dehogynem! Olvass utána:

en.wikipedia.org/wiki/Faster-than-light#Light_spots_and_shadows

Vagy ha nem hiszel a Wikipédinak, kérdezd meg a fizikatanárodat. De ne az általános iskolait.

@Steve_Jobs: 2 igazán jó scifit láttam életemben (igaziból 3at): 2001, Kapcsolat,2010. Én mind3at szinte tökéletesnek láttam.

@Goompah: Fönntartom a véleményemet. (Tudásomat.) A falra se tudsz gyorsabban vonalat húzni 1 slaggal, mint ahogy a víz jön a slagból. De ezt itt ne vitassuk meg.

@dél van: a kígyók java részének hőlátása van. Itt a Földön.

@Goompah: Te meg egy kis tovább gondolkodni képtelen alak vagy...

Arról karatyolsz hogy sérülés úgy, zöld-folt úgy.... csak ezek 100%-ban élőlényekre vonatkozik.

A gond ott van, hogy zero gravitációjában a filmekben minden, várjál, leírom: MINDEN lassabban mozog. És mivel látom hogy szövegértési problémáid vannak, (mert másra nem tudok gondolni hogy mit nem lehet felfogni a mondanivalómon) leírom a biztonság kedvéért:

Minden lassabban mozog!

És akkor jó, szakadjunk le az emberekről, nehogy megsérüljenek. Térjünk át a tárgyakra: Ha egy filmben, ahol nincs gravitáció, eldobnak egy tárgyat, az miért repül lassan? Minden második nulla gravitációs filmben a tárgyak is lassabban mozognak ha mozgásban hozzák őket... Gondolom akkor az űrben eldobott zseblámpa is azért mozog lassan, nehogy megsérüljön.

U.I.: Jah, azt mondtam már hogy a filmekben nem csak emberek mozognak lassan zero gravitáció mellett, hanem minden?

@David Bowman: Nem beszélve arról, hogy ki tudná a fénysebességnél gyorsabban mozgatni a lámpát? :)

@petfol: Az 1es pontban valamit félreértesz. A valóság az, hogy a fénysebességet nem lehet átlépni. Se alulról, se fölülről. Fölülről már azért sem, mert valószinűleg nincsenek ún, tachionok. Ezek olyan cuccok lennének, amik fénynél gyorsabbnak teremtődtek. Minthogy mi sem vagyunk azok, így ez az út időutazásra, vagy fénysebességnél gyorsabb haladásra nem jó.

@Thresher: érzékeltetik a Zero-G-t. Tudod, film. A legtöbb űrhajó is úgy mozog, mintha nem is az űrben volna.

@csurtus: A napokban volt hír, hogy focistákat "hidegsokk"-kezelésben részesítették, valami mínusz száz fokon. A Discovery kamrájának levegővel való feltöltődéséig 27 másodperc telt el, az ajtó bezáródásáig Bowman csak 13 másodpercet volt teljes vákuumban, és akkor sem az űrben. A kamra belső hősugárzása biztosan nem veszett el ennyi idő alatt, egyébként a csónakból a kamrába azonnal átkerült. És űrruhában volt, csak sisak nélkül. Szerintem a kihűlése, beleszámolva a fej körüli hőköpenyt, megúszható. Ha netán kiderülne, hogy mégsem, bár ebben én nem hiszek, akkor sem lenne ez komoly baki, de, gondolom, te sem így gondoltál rá.

@Goompah: Repesz-hatásra az említett törmelék kapcsán gondoltam, a fénynyomás és sugárzás persze más eset.

(Ha a Hitler-merénylet esetében arra gondolsz, amikor az oszkopba rejtették az időzített bombát, az, én így emlékszem, azért nem sikerült, mert a Führer a szokásától aznap valamiért eltérve szokatlanul rövid beszédet tartott, és a robbanás idején már nem volt ott. Ez katasztrofális pech volt, az egész világ sorsa másképp alakult volna, ha sikerül.)

@Peter T. Sinclare: Eztet én tudom, baszomalássan, ezért is mondom hogy ez miért általános hiba, nem pedig fizikai magyarázat.

@DSityu: Nem azonos a célközönség.

@flimo13: Lehet. Igaziból nem értek hozzá.

@David Bowman: Nem is állítottam, hogy bármi gyakorlati jelentősége lenne az ügynek. Ez inkább csak matematikai lehetőség. Mindenesetre a tömegnövekedésre igaz a dolog.
Mivel azonban nem vagyok fizikus, érdemi vitát az ügyről nyílván nem tudok/akarok folytatni: Müller Calteches ismeretterjesztő (értelmiségi modul-szerű) előadásából vettem amit mondtam (youtube). Az pedig tisztán a relativisztikus sebességeknél fellépő tömegnövekedésre vonatkozott, és én sem állítok ennél többet.

@victor vacendak: Gombnyomásra fény, vagy gombnyomásra gravitáció, csak idő kérdése. Ha meglessz a gravitron, onnan a mérnökök dolga az egész.

@sötétvödör: @csurtus:

igen, a két leggyakoribb félreértés a dologgal kapcsolatban, hogy sokan azt hiszik, az ember ilyen esetben megfagy vagy szétrobban, pedig egyik sem állja meg a helyét... :)

amit írtam, azt valami angol nyelvű sci-fi filmes blogon olvastam, természetesen nem volt még szerencsém sétafikálni a világűrben szkafander nélkül, ezért lehetséges, hogy nincs igazam :D

@victor vacendak: Amerikai szkafandermeghibásodásos űrhajós-túlélő a vákuumban, 1965-ben?

@flimo13: Olyan pubik játszanak benne, akik még a színiiskolát sem fejezték be. Engem ez zavart benne a legjobban. Volt benne buzi? Mostanában 1 filmből sem lehet őket kihagyni.
Persze a célközönség 13 és 20 év közötti.

@radiris: ja, vákuumkamrában, laboratóriumi körülmények között végül is elképzelhető.

@David Bowman: "gombnyomásra gravitáció, csak idő kérdése. Ha meglessz a gravitron, onnan a mérnökök dolga az egész."

Csak idő kérdése... :-D Bizakodó típus lehetsz.

Ha a mérnököket utána említed, akkor szerintem elírtad, a gravitonra gondoltál, a gravitront majd a mérnökök bütykölik össze a fészerben. A graviton lehetőségét még nem zárták ki, de jelenleg a relativitásos-térgörbítős modell vezet az erőtér-változat előtt.

@radiris: Az oroszok már meg is csinálták, mérget vennék rá. Nem voltak finomkodók a kiképzésben.

@victor vacendak:
@jürgen baromartz:

Köszi.

@Androsz:

Neked is köszi; persze, nem szarvashibaként ötlött fel bennem, csak szerettem volna tisztázni ezt a (látszólagos) ellentmondást a "sapka nélkül kimegyek a hidegbe" dologról :-)

@David Bowman: "Fönntartom a véleményemet. (Tudásomat.)"

OK, tartsd fenn. Ettől még nem lesz igazad. :) Nem találgatni meg vélekedni kell, hanem meg kell tanulni a fizikát. :)

"A falra se tudsz gyorsabban vonalat húzni 1 slaggal, mint ahogy a víz jön a slagból."

Próbáld ki, meg fogsz lepődni. :)

Bírom azokat, akik az űrben panaszolják az űrhajók hangját... vajon azt is felemlegetik, hogy a középkorban a mezőn vágtató lovagok nem szokták a Carmina Burana hangját adni? ;)

Fogjátok fel így: a film készítői az űrhajókon _belül_ halható hangokat keverik a filmek alá a nagyobb élvezeti érték érdekében. ;)

@Clearvoyance: Itt vannak. Ha film kell, keresd ki a tecsőn.

@Thresher:
'Minden lassabban mozog!'
Igaza van a Gombának...
De segítek.
Az ember több okból mozog lassabban (de NEM a szája vagy -magához képest- a végtagjai). Egyrészt azért, mert a viszonylag kis helyeken a röpködés közben még pozicionálnia is kell magát: irányba haladni, arra is fordulni, aztán lelassítani. Ezt józan megfontolásból nem érdemes túl gyorsan csinálni, mert ha nem sikerül, az nagyon fájhat. Másrészt pedig nem is maga a mozgás annyira lassú -elég megnézni a valódi filmeket az űrállomásokról, kb. a kényelmes mászkálás tempójával mozognak-, hanem az irányVÁLTOZTATÁSok. Ez persze megintcsak természetes, ha belegondolsz, hogy mit kell csinálnod, mikor egy fal MELLETT akarsz tovalebegni. Mert az ugye nem fog menni, hogy leguggolsz és elugrasz...
A tárgyak pedig megintcsak két okból mozognak lassan: ha az emberek dobálják őket, akkor egyrészt úgy eldobni, mint elkapni sokkal macerásabb támaszték nélkül, másrészt ha túl erősen dobna el az ember valamit, akkor a reakció miatt -Newton 3., ugyebár- ő maga is elröpülne a másik irányba. A 'maguktól' mozgó tárgyak -pl. amik csak le voltak téve valahova, és a gravitáció megszűnésekor nem bántotta őket semmi- mi a lófasztól mozognának gyorsan? ):o
Szóval a javaslatom a számodra: több fizikatanulás, kevesebb kötzkötés.

@Thresher:

"érjünk át a tárgyakra: Ha egy filmben, ahol nincs gravitáció, eldobnak egy tárgyat, az miért repül lassan"

Szövegértés, oh! Olvastad a táblázat fejlécét? "PEOPLE move in slow motion..." PEOPLE, capisce?

A people szó embereket jelent, mi pedig itt a táblázat hibáit vagy erényeit tárgyaljuk ki. :) A fészkes fene sem beszélt tárgyakról.

@Tetves Dög:
Mármint 'kötözködés' ):-D

@Tetves Dög: Kár a gőzért, már az elején írtam neki a súlyos és a tehetetlen tömegről is, de nem érti. Mert ugye könnyebb kötözködni, mint megtanulni a fizikát.

@$pi$: Erdőben lovagolnak.

@David Bowman: Dehogy lovagolnak, nincs is lovuk. Két tököt ütögetnek össze, azzal utánozzák a lódobogás hangját. ;)

@Goompah:
Szerintem a látványosan lebegő tárgyakra céloz(nak), ami valóban állandó elem, csak épp 'véletlenül' teljesen reális. ):-D

@Peter T. Sinclare:

"Nem beszélve arról, hogy ki tudná a fénysebességnél gyorsabban mozgatni a lámpát? :)"

Forgatásról hallottál már?

@dél van: És a csörgőkígyó?

@Goompah:
Láttam...
Egyébként nem véletlen, hogy a valódi űrhajósok medencében gyakorolnak: ha valaki már próbált úgy vízben sétálni, hogy épp csak leért a lába, de a kezével nem 'evezhetett' (mert pl. a gyereket fogta), az rögtön érti, miről van szó.

@flash.gordon: BSG-ben nem terjed a hang az űrben. És mégis jó volt!

@Goompah: A kérdés az, hogy 'odaérne'-e a fény a köv. aktuális pozícióba kellő idő alatt. A fénysugár nem egy merev rúd, ugyebár. Elfordítod a lámpádat picit, és az EKKOR induló fénynek véges idő kell, hogy elérje a falat.
Talán ha a falra 'laposan', hegyesszögben világítunk... Ki kellene számolni.

@csurtus: hőleadáshoz részint érintkezés kell, vákuumban meg nem nagyon van mivel. A sugárzási hőveszteség meg túl lassú ahhoz, hogy "megelőzze" a fulladást. Főleg ha még a Nap is süt rád, akkor egyenesen hogy meleged lesz, lásd az űrruhák hűtése.

A sci-fi filmek azért fantasztikusak, mert a jelenlegi tudásunkkal elérhetetlen dolgok vannak bennük.

Mellesleg a kvantumfizika szerint lehetséges a fénynél gyorsabb utazás...

@Tetves Dög:

A fénynek időbe telik mire bárhonnan bárhova elér,akár milyen kicsi is ez az idő. (ezen alapszik a radartechnika)
Sok gyakorlás kell azonban ahhoz,hogy olyan gyorsan tudd meg forditani a lámpát,hogy az észlelhető változásokat okozzon.
Akkor sem leszel gyorsabb a fénynél.

@Androsz: A július 20-i Stauffenberg-féle merényletre gondoltam. Állítólag meghalt volna, ha a bunkerben tartják az összejövetelt. Aztán olvastam olyat is, hogy ott is életben maradt volna.

Nem a fénynyomásra és a sugárzásra gondoltam, hanem a felhevült és gyorsan táguló gázok alkotta gázgömbre. Ezek a gázmolekulák (vagy inkább ionok vagy plazma) pontosan úgy fejtenek ki nyomást egy tárgy felületére, ahogyan egy edény falára a gáz molekulái.

Persze mivel semmi nem fojtja le a mozgásukat, a hatás kisebb, mint akár a földi légkörben lenne, ahogyan korábban a vízzel kapcsolatban említettem.

@Tetves Dög:

Hát igen. Ahogy egy szekeptikus-konferencia végén Orosz tanár úr mondta Egelynek, a fizikát meg kell tanulni. :)

A Star Wars nem sci-fi, hanem fantasy, ami részben az űrben játszódik, így nem ér a sci-fivel összevetni.

@Tetves Dög: Képzeld el, hogy egy 1 fényév sugarú kör közepén állsz, a kör kerülete mentén egy fehér fal van. A lámpát felkapcsolod és egy adott irányba tartod. Majd mondjuk egy másodperc alatt egyenletes szögsebességgel elfordítod vízszintesen 180 fokkal. Két év elteltével azt fogod látni, hogy megjelenik egy fényfolt ott, ahová a legelején irányítottad a lámpát. Majd rögtön ezután mozogni kezd a fényfolt, és 1 másodperc elteltével megáll a kör átellenes pontján. A fényfolt látszólag 3.14 fényév távolságot tett meg egy msodperc alatt.

Az is mókás, ahogy a nagy energiájú lézerkard sugara megáll 1 méter 20 körül:)
Vajon mi állította meg?
Gyerek koromban olyanokon is vitáztunk, hogy a lézerkarddal ki lehetne e vágni egy fát, vagy beszorul:))
Egy aszteroidában élő féreg is meglepő.
0 fok körüli hőmérséklet, 0 oxigén(vagy bármi) 0 körüli gravitáció.
Egy óriás szörny táplálék igényét nehéz lehet kielégíteni a vélhetően 1-2 milliárd évenként odavetődő élőlényekből.
Már ha feltöri valamivel az űrhajót.
És mégis mekkora film a Star Wars.
Jó, hogy ezeken nem közben agyalunk.

@Tetves Dög: Ja, és elfelejtettem mondani az előbb: A fényfolt látszólagos mozgási sebessége független a fénysebességtől. Ugyanez áll pl. a vízsugárra is.

@David Bowman: egy lézer mozgatása távoli felületen lényegében körmozgásnak tekinthető. Ebben az esetben a tangenciális sebesség a körfrekvencia és a sugár (távolság) szorzata. Azaz megfelelően nagy távolság esetén tetszőlegesen kicsi szögsebesség (ami mondjuk 1 méteren belül szintén tetszőlegesen kicsi érintő irányú sebességet jelent) esetén is elérhető a fénysebesség.

Például mozgass egy lézerpointert, egy teljes kört tegyél meg vele 8 másodperc alatt, ez szerintem reális sebességnek tekinthető :) Ez azt jelenti, hogy a szögsebesség kb 0.78 radián/s lesz. A fény vákuumbeli sebessége 300 ezer km/s, ebből a szükséges távolság egy egyszerű osztással ~ 385 ezer km lesz, ami pedig - tádám - megegyezik az átlagos Föld-Hold távolsággal.

@Goompah: Az információ ebben az esetben nem a fal mentén, hanem a kör középpontjából a fal felé történik. A fényfolt mozgása (ami valóban gyorsabb mint a fénysebesség) csak látszólagos mozgás.

Én is kitaláltam ezt a gondolatkísérletet annak idején, de könnyű rájönni, hogy nincs a fény sebességénél gyorsabb mozgás ebben az esetben sem.

Ráadásul a marsos filmben 15,05nél 2 magyar áll az űrhajóban. Na, ez a scifi!

@sötétvödör:
'A fénynek időbe telik mire bárhonnan bárhova elér,akár milyen kicsi is ez az idő. '
Remélem, nem okozok lelki törést: épp ezt mondom. );-D

A fotonok sebessége ez esetben sem változott,és a falra vetülő fényfoltnak továbbra sincs tömege :D

@flimo13: Hibás érvelés. A lézerpointered nyoma nem azonnal csinál kört. A fotonok 1 térbeli spirál mentén fognak elhelyezkedni, és a fénysebességnél lassabban fogják a kört kirajzolni.

@flimo13: Ráadásul az űrruhánál a napfelől 200 fok van az árnyékban meg -200.
Jó kis anyag kell, hogy kibírja a különbséget.
Na de ezért kerül kicsit többe, mint egy télikabát.

Húú,nagyon komoly vita van a fényről,de nem jutottunk tovább,csak nem vagyunk gyorsabbak a fénynél :D

Az űrben élő szörny az nagyon komoly hiba,a fénykard az egy legenda,tilos vitatni :D

@victor vacendak: Az első rész végén (is) leveszi a sisakját.Akkor kiderül,hogy eredetileg is hőlátása van.Sokat segit neki a sisak a vadászatban.Nélküle préda lenne.Egyébként ettől függetlenül remek karakter (ideológia,fegyverarzenál).

@Goompah:
'A fényfolt látszólagos mozgási sebessége független a fénysebességtől.'
Nyilvánvaló, ha a lámpa egyenesének döféspontját nézzük a falon. Csak ahhoz képest minden pontban d/c idővel később fog látszani (ahol d az adott pont távolsága a lámpától).
Az előbb azt hagytam ki, hogy már a fényfolt megindulása is ekkora késéssel történik a lámpa mozdításához képest.

@$pi$:

"A fényfolt mozgása (ami valóban gyorsabb mint a fénysebesség) csak látszólagos mozgás."

Természetesen. Talán mást írtam? Idézem magamat:

"A fényfolt látszólag 3.14 fényév távolságot tett meg egy msodperc alatt."

Felhívom a figyelmedet a LÁTSZÓLAG szóra.

@David Bowman: Sok kígyónak nincs gödörszerve.És ez csak kisegítőszerv.Persze nagyon hasznos,de önmagában kevés egy ragadozónak.A hőlátásnak elég sok hátránya van(felbontás,zavarhatóság).

@David Bowman: a radiális sebesség lényegtelen. Az a dolog nyitja, hogy külön részecskékről van szó, tehát a mozgás csak látszólagos. Nem az adott foton jelenik meg a következő pillanatban saját maga mellett, hanem egy teljesen másik foton, csak az ember érzékeli úgy, mintha az adott foton vándorolna.

@Kalmár:
'a lézerkarddal ki lehetne e vágni egy fát, vagy beszorul'
Na, EZ végre egy valdi kérdés! );-D

@Tetves Dög: Jó, hogy legalább egyvalaki van még itt, aki valamicskét érti a fizikát. Bár ez inkább egyszerű logika.

Ha csigákat küldenék az említett irányokba, majd a csihák a falhoz érve a falra pisilve egy sötét foltot hoznának létre, úgy a sötét folt is 3.14 fényévet tenne meg egy másodperc alatt. Csak éppen több milliárd évet kellene várni a folt megjelenéséig. :)

A fényfolt nem anyag, hanem csak egy mintázat. De információ nem terjed a fényfolt látszólagos útjának kezdetétől a vége felé. Információ csak tőlem indul, az viszont maximálisan fénysebességgel.

@David Bowman: Te érvelsz hibásan.

@Tetves Dög: Neked is: Nem az emberek szándékával, meg biztonságérzetével van gond, hanem hogy úgy van minden beállítva, mintha a fizika törvényei miatt lenne lassabb mozgás...holott a sérülés elkerülésének akarata nem fizikai törvény.

"ha valaki már próbált úgy vízben sétálni, hogy épp csak leért a lába, de a kezével nem 'evezhetett' (mert pl. a gyereket fogta), az rögtön érti, miről van szó."
Közegellenállás?

@Goompah: Neked meg csak ennyit:
"Minden második nulla gravitációs filmben a tárgyak is lassabban mozognak ha mozgásban hozzák őket" Kurvára nem arról pofázok hogy egy szűk helyiségben hogyan célszerű mozogni nulla gravitáció mellet... Mert ha nagyon ragaszkodsz a képhez, ott se írták hogy hol mozognak lassan, csak a körülményt. Zero Gravity. Az, hogy egyes filmjelenetekben az űrhajó belsejében hogyan miért mozognak úgy ahogy, az más tészta.

Az én szobás példám arra vonatkozott, hogy egy kellően tágas teremben miért mozogna folyton lassan az objektum...amit csak azért kellett direkt tárgyra írni, mert nem bírsz elszakadni a sérüléstől.

Szóval: Ha adott egy kellően nagy szoba, nuku gravitáció, plusz nuku falból kiálló sarok, kályhacső, miegymás, akkor az elrugaszkodás pillanatától kezdve a tárgynak/embernek miért is szükséges a "slow-motion" mozgás? Az érkezést hanyagold azért, mert nem az A vagy B ponton bekövetkezett kölcsönhatás, hanem a közte lévő folyamat érdekelne.

@flimo13:
Egyszer olvastam egy 'igazi' fejtegetést erről, ha jól emlékszem, ott is ilyen perces nagyságrend (fél perc - 1-2 perc?) lett az eredmény. A lényeg: orrot-fület befogni, szemet-szájat-segget jól összeszorítani, max. behugyozunk, az meg kit érdekel olyankor? );-D

@Thresher:

"úgy van minden beállítva, mintha a fizika törvényei miatt lenne lassabb mozgás"

Ezt valamelyik sci-fi rendező mondta neked?
Avagy mire alapozod ezt az állításodat?

"Közegellenállás?"

A közegellenálás éppen hogy gyengíti az elérni kívánt hatást, mert pl. tudsz benne evezni a kezeddel, szinte rá tudsz "támaszkodni", ami pedig levegőben, de súlytalanságban lehetetlen lenne.

A továbbiakban nem vitatkozom veled. Vagy nem érted, vagy nem akarod érteni, de nekem nincs cérnám ehhez a terméketlen szócsépléshez. Inább elismerem, hogy mindenben igazad van.

ellenáLLás

@Thresher:
' úgy van minden beállítva, mintha a fizika törvényei miatt lenne lassabb mozgás...
holott a sérülés elkerülésének akarata nem fizikai törvény.
...
Közegellenállás?'
Nem.
Azért lassabb a mozgás, mert NEM TUDSZ megfelelő irányú és nagyságú erőt kifejteni a tömeged gyorsításához. Nincs MIVEL és nincs HOL.
A biztonság csak akkor jön szóba, ha véletlenül éppen jól el tudnád rúgni vagy lökni magad merőlegesen valamitől, de az esetek túlnyomó részében nem arra akarsz menni. Kanyarodni pedig ott nem tudsz!

@Tetves Dög:

"Csak ahhoz képest minden pontban d/c idővel később fog látszani (ahol d az adott pont távolsága a lámpától)."

Pontosabban 2d/c, mert a fénynek a faltól vissza is kell jönnie hozzám. De ez csak apróság, te is rájöttél közben. :)

@Goompah: talán egy gépfegyverrel körbelőni még világosabb. Az első lyuk és az utolsó megjelenése közti idő sokkal kevesebb, mint amit a golyók mozgási sebessége megengedne.
De az első lyukban nem ugyanaz a skuló figyel, mint az uccsóban.
Na jó annyit sántit, hogy nem folyamatos a minta. De egy Gatlinggal kipróbálnám:)
Sőt látszólag megnőtt a lőtáv....na jó ez már súlyosabb agyalás.

@Goompah: "Ezt valamelyik sci-fi rendező mondta neked?"

Nem sajnos nem ismerek egy filmrendezőt se...de azért örülök hogy újfent képes voltál magyarázatot adni a példás kérdésemre, és nem másra terelni a szót.

"A közegellenálás éppen hogy gyengíti az elérni kívánt hatást, mert pl. tudsz benne evezni a kezeddel, szinte rá tudsz "támaszkodni"

Idézem:
"ha valaki már próbált úgy vízben sétálni, hogy épp csak leért a lába, de a kezével NEM EVEZHETETT (mert pl. a gyereket fogta), az rögtön érti, miről van szó."

Szövegértés.

"A továbbiakban nem vitatkozom veled. Vagy nem érted, vagy nem akarod érteni, de nekem nincs cérnám ehhez a terméketlen szócsépléshez. Inább elismerem, hogy mindenben igazad van."

Ezt én se mondhattam volna szebben.

@Goompah:
'a fénynek a faltól vissza is kell jönnie hozzám'
Nem kötöttük ki, hogy te vagy a megfigyelő is! ):-D
Azt a 'valós' időben értettem, viszont így nyilván csak tachion-látással figyelhető meg. ):o

@Thresher: Valóban, az eredeti kitételben ott volt az is, hogy nem evezhet.

Ettől függetlenül egyszer majd (talán!) rájössz, hogy az arrogancia és a tudálékosság nem helyettesíti a fizikatudást.

@Kalmár: Nagyon jó a példád.

@Tetves Dög: Valóban! :D

Persze én vagyok az optimális megfigyelő - hát ki más...:D -, mert az adott kör középpontja az egyetlen olyan megfigyelési pont, ahová a fényfolt képe minden pontból egyenlő idő alatt ér el. Ha máshol van a megfigyelő, akkor számára vagy nem egyenletesen mozog a fényfolt, vagy akár fordított irányban mozog, esetleg középről indul a két szél felé.

De ez már részletkérdés, talán a többiek is megértik a lényeget. Vagy nem. :(

@Tetves Dög:
People move in slow-motion in zero gravity

Ez nagyon sok űrbéli filmben így van, függetlenül attól hogy hol vannak az emberek. Vagy egyéb más tárgyak... ez általános hiba számomra is. Kérdésem, amire talán kapok választ, nem maszatolást: Ha null gravitáció van, plusz kellően tágas tér, akkor miért szükségszerű szerinted az, hogy lebegés közben is lassan mozogjon mindenem? Ismétlem, nem egy 2 méter átmérőjű szervízaknáról beszélek.

Miért van az, hogy (majdnem) minden filmben az elrugaszkodás pillanatától minden végtag merev és lassú...Mi zárja ki azt, hogy elrugaszkodnak, majd lebegve előadnak egy rögtönzött tornaórát, később (az esetleges) érkezéskor figyelnek hogy landolnak? Továbbá miért van az, hogy (majdnem) minden filmben a tárgyak, még ha nem is élőlény löki el őket, lassan, monotonon közlekednek? Miért mozog minden "slow-motion" Mi köze ennek a kisebb gravitációnak? És ha nagyobb lenne, akkor minden gyorsabban mozogna?

Természetesen tudom hogy ez film meg miegymás, csak arra szeretnék választ kapni, hogy szerinted a "People move in slow-motion in zero gravity" miért is nem hiba? Merthogy innen indult ki minden.

Köszönöm ezt a kimerítő tudományos vitát,
jó éjt,és sok sci-fit kivánok!

@Goompah: "A fényfolt látszólag 3.14 fényév távolságot tett meg egy msodperc alatt."

A fényfolt nem tömeggel rendelkező anyag és nem a látszólagos mozgása irányába terjedő hatás. A korlátozás ezekre vonatkozik. A fényfolt egy felületről eltérő szögben feléd irányuló fotonok által a tudatodban összeálló érzet. Az, hogy a hozzád érkező fotonok iránya gyorsan változik, nem kapcsolódik a fotonok sebességéhez.

Nekem az az érzésem, hogy a relativitáselméleten nálunk sokkal felkészültebb embereknek sem sikerült még fogást találnia, ezért talán nem kellene a mérsékelt fizikatudásunkkal ezen hadakozni. Kicsit olyan a dolog, mint arról vitatkozni, hogy hogyan csináljunk örökmozgót.

A fénysebesség-korlátot valahogy kicselezni képes FANTASZTIKUS megoldásokról viszont lehet ábrándozni. Tachyonokról, gravitonokról, miegyébről, büntetlenül, hiszen nem cáfolhatjuk, hogy a tudásunk egyszer nem teszi majd lehetővé ezeknek a felismerését vagy megalkotását. A részecskesugárzás vagy a röntgensugárzás is hülyeségnek tűnhetett volna egy egyébként a fizikában járatos társaság számára.

@Thresher:
Természetesen semmi,csak igy akarják szemléltetni.

De most tényleg jó éjt!

@sötétvödör: Igen, így akarják szemléltetni, mert máshogy nem tudják...olcsó, filmes trükk, nem pedig fizikai magyarázat. Ennyit akartam.

Jóéjt.

@Androsz: Kérlek, nézd már meg, mire hoztam fel példa gyanánt a fényfoltot, olvasd el ezt a hozzászólásomat:

@Goompah:

Kicsit unom már, hányan magyarázzák el nekem azt, amit én is tudok és abszolút egyértelműen leírtam már az elején is a fenti kommentemben, idézem:

"@Ufóka:

'Ma már tény, hogy vannak olyan anyagok az űrben, melyek a fénysebesség többszörösével haladnak.'

Komolyan? A látszólagos mozgást ne keverd a ténylegessel. Egy távoli falra vetített fényfolt látszólagos mozgása lehet gyorsabb a fénynél, de valójábn egyetlen részecskéje sem mozog gyorsabban a fénynél. A cikkben is látszólagos oldalirányú mozgásról írnak."

Mi a fészkes fenét írtam ebben olyasmit, ami miatt szükségét érezted annak, hogy felvilágosíts arról, amit én is tudok és kezdettől fogva ki is hangsúlyoztam???

A faszom kivan azzal, ha hülyének néznek. Az, hogy Thresher hülyének néz, nem zavar, mert ő egy tudatlan emberke, nagyon halovány fizikatudással. De te értelmesebb vagy, miért nézel hülyének?

@radiris: A nasa.gov-ról idézek: At NASA's Manned Spacecraft Center (now renamed Johnson Space Center) we had a test subject accidentally exposed to a near vacuum (less than 1 psi) in an incident involving a leaking space suit in a vacuum chamber back in '65. He remained conscious for about 14 seconds, which is about the time it takes for O2 deprived blood to go from the lungs to the brain. The suit probably did not reach a hard vacuum, and we began repressurizing the chamber within 15 seconds. The subject regained consciousness at around 15,000 feet equivalent altitude. The subject later reported that he could feel and hear the air leaking out, and his last conscious memory was of the water on his tongue beginning to boil.

@Thresher: Túlságosan elburjánzott ez a vita. Keressétek meg a NASA felvételét Ed White űrsétájáról, a Gemini-4-gyel. Lebeg az űrben, a lábát nemigen mozgatja, bár egyszer elrugaszkodik az űrkabinról. A keze viszont rendesen mozog, a szkafander elleállását leküzdve néha kicsit hirtelen is, és amikor tiszteleg egyet a társa és a kamera felé, vagy amikor a közlekedésre szánt kézi herkentyűvel hadonászik, szó sincs slow motionről. Az csak egy fennmaradt filmes "hagyomány" a lebegés érzékeltetésére.

@dél van: az első rész végén az derül ki, hogy más hullámhosszú fényt lát, nem az, hogy hőlátása van...

@Tetves Dög: fejtegetés helyett keress rá, és a NASA-tól sok mindent megtudhatsz.

@Goompah: Elolvastam. Az általad hozott példázat nem új. De nem is ellenbizonyíték. Ha az lenne, akkor már úgy ismerné az egész világ, mint a bizonyítékot Einstein leghíresebb megállapításának téves voltáról. Semmi gond, az ember mindig próbál felhozni valamit a nehezen hihető ellen, így is születnek új, működő elméletek.

@Androsz:

Basszus, olvasd már el az előző kommentjeimet is, aztán rájössz, hogy csak azokat ismételgeted. Pl.:

@Goompah:

"az az érzésem, hogy a relativitáselméleten nálunk sokkal felkészültebb embereknek sem sikerült még fogást találnia, ezért talán nem kellene a mérsékelt fizikatudásunkkal ezen hadakozni. "

Ki a faszom hadakozik mérsékelt fizikatudásával a relativitáselmélet ellen? Az én fizikatudásom valóban igen mérsékelt, ezt elismerem és - jópár itt megszólalt emberrel ellentétben - nagyon is tudatában vagyok igen korlátozott tudásomnak. De én nem is hadakozom a relativitáselmélet ellen.

@victor vacendak: Ha már itt tartunk, a kamera által ábrázolt, eléggé hőlátásra hasonlító kép szerint nem a legjobb eszközt gyártják a szörnyikék a dzsungelben vadászásra, mivel a kép felbontása és az akadályok, indák, fák pontos észlelése látható fényben jobb. Ezért is győz a schwarzi, meg azért, mert egy űrhajóval közlekedő, jól felszerelt vadászt mindig legyőz a legkisebb szabólegény a furfangos eszével. :-)

@Goompah: "De én nem is hadakozom a relativitáselmélet ellen."

Ez esetben tehát a kitételem nem vonatkozik rád. Nem említettelek név szerint.

@Androsz:

"Az általad hozott példázat nem új. De nem is ellenbizonyíték. Ha az lenne, akkor már úgy ismerné az egész világ, mint a bizonyítékot Einstein leghíresebb megállapításának téves voltáról."

Mi ellen lenne bizonyíték? A faszom akart ellenbizonyítékot felhozni. Ha egy olyan jelenségről, amelyről egyesek azt állítják, hogy cáfolja a relativitáselméletet, bebizonyítom, hogy nem cáfolja, akkor ezzel hol is beszélek "Einstein leghíresebb megállapításának téves voltáról"???

Bocs, de észnél vagy? Milyen szert tolsz?

@Androsz: Akkor mi a fasznak címzed nekem a kommentedet? Ráadásul egyes szám második személyben egyenesen hozzám szólva?

@Thresher:
'Ez nagyon sok űrbéli filmben így van, függetlenül attól hogy hol vannak az emberek.'
Mert EZ a reális.

'Kérdésem, amire talán kapok választ, nem maszatolást:'
Kaptál választ.

'Ha null gravitáció van, plusz kellően tágas tér, akkor miért szükségszerű szerinted az, hogy lebegés közben is lassan mozogjon mindenem?'
Mert ha összevissza kalimpálsz, akkor összevissza kezdesz forogni. ELEIMI FIZIKA, már mondtuk!

off
'Ismétlem, nem egy 2 méter átmérőjű szervízaknáról beszélek.'
Szerv_i_z.
/off

'Mi zárja ki azt, hogy elrugaszkodnak, majd lebegve előadnak egy rögtönzött tornaórát, később (az esetleges) érkezéskor figyelnek hogy landolnak?'
Semmi nem zárja ki, csak kurvára semmi értelme nem lenne. (Te sem csinálsz az utcán dupla leszúrt luccokat a zebra közepén, pedig megtehetnéd, gondolom.) Amúgy pedig _lényegesen_ nagyobb energiafelhasználás -és sérülésveszély- mellett alig nyernének valamit. Mintha mindig sprintelve közlekednél a lakásban. Ja, és gátfutással.

'Továbbá miért van az, hogy (majdnem) minden filmben a tárgyak, még ha nem is élőlény löki el őket, lassan, monotonon közlekednek?'
Már kérdeztem: MITŐL mozognának máshogy? Mitől lenne nagyobb kezdősebességük?

'Mi köze ennek a kisebb gravitációnak?'
Az, hogy ha nagyobb a gravitáció (értsd: van), akkor minden leesik.

'És ha nagyobb lenne, akkor minden gyorsabban mozogna?'
Nyilván. Minél nagyobb, annál gyorsabban. Pontosabban nagyobb gyorsulással, de az eredmény a nagyobb (vég)sebesség lesz.

'szerinted a "People move in slow-motion in zero gravity" miért is nem hiba? Merthogy innen indult ki minden. '
Ld. feljebb, az 'elemi fizika' pontnál.

@Androsz: Ehhez a poszthoz kizárólag Tetves Dög, flimo13 és én írtunk fizikailag minden szempontból korrekt kommenteket. Mi a fészkes fenének épp engem pécéztél ki, mi a faszért engem ekézel és oktatsz ki?

@Goompah: Azért szólok, hozzád, mert te baszogatsz. Abban a hozzászólásban egyébként először hozzád szóltam, aztán pedig már a társasághoz. Nem tudtam, hogy a kedvedért ezt valahogy jelölnöm kellett volna. Csillapodj.

"Ehhez a poszthoz kizárólag Tetves Dög, flimo13 és én írtunk fizikailag minden szempontból korrekt kommenteket."

Fizikailag minden szempontból korrekt... Ezt kitűnő önbizalomnak nevezem.

@Tetves Dög: "Semmi nem zárja ki, csak kurvára semmi értelme nem lenne."

Tévedsz. Az űrállomáson szoktak ilyet csinálni, azért, mert az elrugaszkodáshoz képest más testhelyzetben akarnak érkezni. Már a kiképzés során, a repülőgépen gyakoroltatják velük a test komplikált elcsavarásával történő elfordulást. Lebegnek, aztán hirtelen mozdulat, lebegnek tovább stb.

@victor vacendak: Tulajdonképpen mesterségesen színezett képet mutat nekünk a sisakja.Hogy ő milyennek látná nem tudom.De úgy tünik,hogy kedvenc ragadozónk nem látja a rádióhullámokat,a mikrohullámokat,a látható fényt,a közeli ultraibolyát.A röntgensugarakat és a gamma-sugarakat pláne.Marad tehát a távoli infravörös,infravörös,közeli infravörös.De ismétlem:egy belélegezhető,életre kicsit is alkalmas(ultraibolyasugárzásvédett)légkörnél a láthatófény a nyerő.

Egyébként csak arra akartam rávilágítani,hogy nemcsak fizikai,hanem biológiai furcsaságok is akadnak a filmekben.Például vajon emészthető számunkra egy másik bolygón élő növény vagy állat húsa?Vagy forditva?

@dél van: Ennél sokkal kínosabb probléma lenne a másik égitest mikrobiológiájával való találkozás. :-)) Olyan trükkös bacikkal találkozhatnánk, hogy ihaj.

@Androsz:Androméda törzs(1971) az egyik kedvencem a témában.Szerintem csak a legprimitivebb paraziták jelenthetnek számunkra veszélyt a gyors mutálódás miatt.

@dél van: Az Androméda-törzs egy máig érvényes tanulságokat hordozó, kitűnő regény, mellesleg az írója képzett (bár nem praktizáló) orvos, szóval nem beszélt hülyeségeket. De azért ha tennénk egy üdítő sétát egy olyan bolygón, amelyen a levegőben apró, gyomorsavban élő, betokozódott spórák szálldosnának, vagy olyan egysejtűek, amelyek például a hemoglobinban levő vasat kobaltra cserélik energianyerés célzatával, mert, mondjuk, erre van gusztusuk, és egyébként a csonvelőben érzik igazán jól magukat, akkor mondhatnánk, hogy ez a nap is jól kezdődik. :-)

Az Apollo 13-at nem volt nehez realisztikusan megcsinalni. A szineszek tobb idot toltottek a nulla gravitaciot szimulalo repulogepen, mint egy hivatasos urhajos a kikepzese soran.
Amugy a tablazatban van par hiba, pl. a Stargate-ben is minden bolygon egyfele eghajlat volt, meg voltak fenynel gyorsabb urhajok is (sot, fenynel gyorsabb kommunikacio is).
Amugy az egyik legdurvabb filmes baki az Armageddonban az, hogy az aszteroidara leszallaskor alaposan vegigkaristoljak az ursiklo hopajzsat, igy azzal mar nem igazan szallhatnak le a foldre.

@sötétvödör:
"Bárki könnyen átlépheti a közegben mért fénysebességet.
Én pl gyorsabb vagyok a vasban,és fában mért fénysebességnél :D"

oke. a kedvedert legyartunk egy 2mx2mx1km meretu reztombot, mellette kihuzunk egy hagyomanyos telefonvonalat, a reztomb egyik vegen teged beolvasztunk, en felveszem a telefont, te elkezdesz futni, es mielott belehalloznek a kagyloba, te mar valaszolsz is a masik vegerol.
vallalod a demonstraciot? :D

@pszicho pete: Igen, és van fúvóka az apró mozgásokhoz az űrben és az állomás/űrhajó keringésétől van gravitáció (bár csak a földieknél).

@David Bowman: A fénysebesség nem állandó, közegtől függetlenül?

@Yooha:
Fénytörés jelenség.

@sajnos_kacat: az egyik részben erre a minden bolygó egy éghajlat dologra volt egy önironikus fricska, amikor egy meghibásodás miatt az antarktiszi kapura érkeznek meg, és Carter fél órás felderítő séta után kijelenti, hogy egy jégbolygón vannak :)

@sajnos_kacat: a rézvezetékben elektronok mozognak, nem fény.

@sajnos_kacat: Fényről beszéltem nem elektronról.
A fény nem megy át tömör tárgyakon,ergó vasban 0 a fénysebessége. De én viccnek szántam,te viszont kicsit mellélőttél.

@Androsz:
Megint igaza volt a Gombának...

'Lebegnek, aztán hirtelen mozdulat, lebegnek tovább'
Na és szerinted mit is írtam itt: @Tetves Dög: ?
'...irányba haladni, arra is fordulni, aztán lelassítani...'
És akkor mivel is 'vitatkozol'?
Világos, hogy a helyzetváltoztatáshoz tesznek mozdulatokat, azon kívül viszont jellemzően NEM, vagy csak lassan és óvatosan!

@sajnos_kacat:

Az Armageddon az egész egy nagy hiba,kezdve az elejétől.
17 nappal a fő meteor előtt érkezik egy kisebb hullám meteor. Normális tudós csillagászok ekkor már tudják,hogy nincs mitől félni,mivel Föld nem áll egy helyben az ürben,hanem kering a Nap körül,és addig (17 nap múlva),már teljesen máshol lesz.
Innentől kezdve nincs értelme az egésznek

@Androsz:
Ui.
Amit pedig @Thresher: reklamált ('minden végtag merev és lassú'), az csak látszat, amit a megszokás miatt 'fordít le' rosszul az agy, hiszen normál körülmények között valóban csak a (pl. hulla)merev test karja áll az égnek. Na de súlytalanságban? ):o
Szóval azok a végtagok NEM merevek, hanem csak 'úgymaradtak'.
Egyébként ha ugyanazt a testtartást vízben képzeled el, abban a pillanatban eltűnik a merevség képzete is, és a szabadon lebegésé jön elő. Magyarul semmi másról nincs szó, mint hogy az agyunk még _nem szokta meg_, hogy (a vízen kívül) máshol is tudunk lebegni.

Ehh. A földiéhze hasonló gravitációt anyázni fura, nyilván az Alienben olyan bolygókra mentek terraformálni, ahol eleve hasonló a gravitáció, tán azt még nem tudják megváltoztatni. Ja, és 2 idegen bolygó ill. hold tűnt fel. A starwars már neccesebb ebből a szempontból, de miben nem az?
Könnyű kommunikáció az idegenekkel, Contact: persze hogy az, mivel ők, a fejlettebbek akartak kommunikálni.
Apollo 13 nem scifi. :)

@Yooha: nem

@sajnos_kacat: Mint említettem, van kisérleti eredmény fénynél gyorsabb kommunikációra. 1enlőre 2 cm-en.

@sajnos_kacat: Az Ápoló 13 nem is scifi, hanem történelmi film.

@David Bowman: OFF: Utálom, hogy nem lehet tudni melyik hozzászólásra válaszol az ember (csak azt, hogy kiére). Most nem MI?

@Yooha: Esetleg kattints rá arra a névre és láss csodát...

@Clearvoyance: "A fénysebesség nem állandó, közegtől függetlenül?"

hosszabban: Nem, a fénysebességről, mint abszolút sebességmaximumról mindig ki kell emelni, hogy a vákuumban mérhető fénysebességről van szó. Például az üvegben is lassul a fény, a fénytörés maga azért jön létre, mert a nem merőlegesen érkező fény egy képzelt hullámfrontja nem egyidejűleg találkozik az üveg felületével, és ahogy a front elemei sorra lelassulnak, maga a front elfordul. Rajzban jobban menne, de talán így is el lehet képzelni.

többekhez: Sokat rugóztok a fénysebességen. Az, hogy én le tudom lassítani a fényt annyira, hogy én gyorsabban futok nála, ahhoz talán tegyük hozzá, hogy fuss UGYANABBAN a közegben gyorsabban. Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. :-) És ahogy mondtam, a vákuumbeli fénysebesség a plafon, nem más.

@Tetves Dög: "Világos, hogy a helyzetváltoztatáshoz tesznek mozdulatokat, azon kívül viszont jellemzően NEM, vagy csak lassan és óvatosan!"

Hát ezzel vitatkozom. Korábban már ajánlottam az Ed White űrsétájáról készült filmfelvételt, ott van mindenféle mozgás, lehet szemezgetni. Tessék megnézni. www.youtube.com/watch?v=7K5DiKsZhTk ezen kicsit le van lassítva a felvétel, talán normális, talán egy leheletnyit lassú sebességre, www.youtube.com/watch?v=E0_V_-LGfOw ezen pedig több látszik abból, amikor visszatér a kabinba, és ott kell gyors mozdulatokat is tenni.

Az, hogy egy űrhajós nem hadonászik össze-vissza, főleg egy soha nem próbált, életveszélyes helyzetben, azon nem lehet csodálkozni. Olyan mozdulatokat tesznek, amilyet kell. Viszont bele kell kalkulálni a vákuumban felfúvódott űrruha által okozott ellenállás leküzdését, a beszámolók szerint az első változatoknál az atlétamód edzett űrhajósok is leizzadtak egy űrruhás gyakorlattól. Spéci megoldásokat kellett találni ahhoz, hogy a karjuk egyáltalán behajlítható legyen.

Az ebből következő merev tartás olyasmi, mint amikor egy járni már valamennyire képes kisgyereket az anyja beöltözteti mindenféle ruhába, a tetejébe pedig egy vízálló ruha. Aztán tényleg úgy állnak szét a gyerek végtagjai, mint a kitömött játékbabáké. :-))

Amiről később beszélsz, az viszont a "magzatpóz"-nak nevezett tartás, amelyet a súlytalanságban alvó űrhajósokról készült felvételeken látni szoktunk. Ebből derül ki, hogy az izmainknak és ízületeinknek milyen a "semleges", erőmentes állása. Vízben is megfigyelhető lehet, de csakis teljesen elengedett állapotban, amit éberen nehéz megvalósítani, a klinikai neurológusok ezt jól ismerik.

Ráklattyintasz a válaszomban a nevedre, és a képernyő tetején megjelenik a te kérdésed.

www.idokep.hu/hirek/a-fenynel-is-gyorsabban

@Androsz:

'Hát ezzel vitatkozom.'
Rosszul teszed.

'Korábban már ajánlottam az Ed White űrsétájáról készült filmfelvételt, ott van mindenféle mozgás, lehet szemezgetni. Tessék megnézni.'
Hát akkor néz meg pl. 1:50 - 2:20 között, tökléletesen látszik rajta, amiről beszélek: szinte mozdulatlanul lebeg egy olyan pózban, amit a Földön csak egy merev test tartana meg.

'ezen pedig több látszik abból, amikor visszatér a kabinba, és ott kell gyors mozdulatokat is tenni.'
Már az előbb is szóltam, hogy el kellene olvasnod, mivel próbálsz vitatkozni:
@Tetves Dög: "Az ember több okból mozog lassabban (de NEM a szája vagy -magához képest- a végtagjai)". A videón is remekül látni, hogy a nem konkrét cselekvéshez tartozó mozdulatok mennyivel tétovábbnak tűnnek.

'bele kell kalkulálni a vákuumban felfúvódott űrruha által okozott ellenállás leküzdését'
Feltéve, hogy űrrühában vannak, amit ugyebár nem mondott senki.

'Amiről később beszélsz, az viszont a "magzatpóz"-nak nevezett tartás'
Semmiféle magzatpózról nem beszéltem. Azt mondtam, hogy ha a súlytalanságban fölemeled a karod és 'elengeded', akkor fönnmarad. Az ízületek - elég tág határok között - érdektelenek ebből a szempontból.

@flimo13: "a rézvezetékben elektronok mozognak, nem fény."

@sötétvödör: "Fényről beszéltem nem elektronról.
A fény nem megy át tömör tárgyakon,ergó vasban 0 a fénysebessége. De én viccnek szántam,te viszont kicsit mellélőttél."

Tevedes. A vezetekben nem az elektronok viszik at az informaciot, azok legfeljebb csak a szomszedos atomokig jutnak el, valojaban a vezetekben terjed egy elektromagneses hullam, aminek a sebessege a kozegtol fugg.
A kozegen belul tomeggel rendelkezo objektum nem erheti el a hatarsebesseget, szoval az elektronok is mindenkeppen lassabban kell, hogy mozogjanak, mint az elektromagneses hullamok.
A feny is csak elektromagneses hullam, Maxwell egyenletekkel ugyanugy leirhato a viselkedese.
Sotetvodor, te nem a fenyrol beszeltel, hanem a fenysebessegrol, tehat rezvezetekben az ott terjedni kepes elektromagneses hullamokkal kell versenyezned.
Egyebkent en is vicceltem, csak kozben probaltam kiigazitani is a tevedesed.

@Tetves Dög: Hú, ez a névre rákattintás nekem új dolog volt, köszi!

sok okostojas :DDD szerintem a star wars nem hibas, csak meg oskori a tudasunk :) ha a contact-ra rabolintott a nasa akkor mar nehogy csubi ne letezzen :P