@David Bowman: "gombnyomásra gravitáció, csak idő kérdése. Ha meglessz a gravitron, onnan a mérnökök dolga az egész."

Csak idő kérdése... :-D Bizakodó típus lehetsz.

Ha a mérnököket utána említed, akkor szerintem elírtad, a gravitonra gondoltál, a gravitront majd a mérnökök bütykölik össze a fészerben. A graviton lehetőségét még nem zárták ki, de jelenleg a relativitásos-térgörbítős modell vezet az erőtér-változat előtt.

@radiris: Az oroszok már meg is csinálták, mérget vennék rá. Nem voltak finomkodók a kiképzésben.

@victor vacendak:
@jürgen baromartz:

Köszi.

@Androsz:

Neked is köszi; persze, nem szarvashibaként ötlött fel bennem, csak szerettem volna tisztázni ezt a (látszólagos) ellentmondást a "sapka nélkül kimegyek a hidegbe" dologról :-)

@David Bowman: "Fönntartom a véleményemet. (Tudásomat.)"

OK, tartsd fenn. Ettől még nem lesz igazad. :) Nem találgatni meg vélekedni kell, hanem meg kell tanulni a fizikát. :)

"A falra se tudsz gyorsabban vonalat húzni 1 slaggal, mint ahogy a víz jön a slagból."

Próbáld ki, meg fogsz lepődni. :)

Bírom azokat, akik az űrben panaszolják az űrhajók hangját... vajon azt is felemlegetik, hogy a középkorban a mezőn vágtató lovagok nem szokták a Carmina Burana hangját adni? ;)

Fogjátok fel így: a film készítői az űrhajókon _belül_ halható hangokat keverik a filmek alá a nagyobb élvezeti érték érdekében. ;)

@Clearvoyance: Itt vannak. Ha film kell, keresd ki a tecsőn.

@Thresher:
'Minden lassabban mozog!'
Igaza van a Gombának...
De segítek.
Az ember több okból mozog lassabban (de NEM a szája vagy -magához képest- a végtagjai). Egyrészt azért, mert a viszonylag kis helyeken a röpködés közben még pozicionálnia is kell magát: irányba haladni, arra is fordulni, aztán lelassítani. Ezt józan megfontolásból nem érdemes túl gyorsan csinálni, mert ha nem sikerül, az nagyon fájhat. Másrészt pedig nem is maga a mozgás annyira lassú -elég megnézni a valódi filmeket az űrállomásokról, kb. a kényelmes mászkálás tempójával mozognak-, hanem az irányVÁLTOZTATÁSok. Ez persze megintcsak természetes, ha belegondolsz, hogy mit kell csinálnod, mikor egy fal MELLETT akarsz tovalebegni. Mert az ugye nem fog menni, hogy leguggolsz és elugrasz...
A tárgyak pedig megintcsak két okból mozognak lassan: ha az emberek dobálják őket, akkor egyrészt úgy eldobni, mint elkapni sokkal macerásabb támaszték nélkül, másrészt ha túl erősen dobna el az ember valamit, akkor a reakció miatt -Newton 3., ugyebár- ő maga is elröpülne a másik irányba. A 'maguktól' mozgó tárgyak -pl. amik csak le voltak téve valahova, és a gravitáció megszűnésekor nem bántotta őket semmi- mi a lófasztól mozognának gyorsan? ):o
Szóval a javaslatom a számodra: több fizikatanulás, kevesebb kötzkötés.

@Thresher:

"érjünk át a tárgyakra: Ha egy filmben, ahol nincs gravitáció, eldobnak egy tárgyat, az miért repül lassan"

Szövegértés, oh! Olvastad a táblázat fejlécét? "PEOPLE move in slow motion..." PEOPLE, capisce?

A people szó embereket jelent, mi pedig itt a táblázat hibáit vagy erényeit tárgyaljuk ki. :) A fészkes fene sem beszélt tárgyakról.

@Tetves Dög:
Mármint 'kötözködés' ):-D

@Tetves Dög: Kár a gőzért, már az elején írtam neki a súlyos és a tehetetlen tömegről is, de nem érti. Mert ugye könnyebb kötözködni, mint megtanulni a fizikát.

@$pi$: Erdőben lovagolnak.

@David Bowman: Dehogy lovagolnak, nincs is lovuk. Két tököt ütögetnek össze, azzal utánozzák a lódobogás hangját. ;)

@Goompah:
Szerintem a látványosan lebegő tárgyakra céloz(nak), ami valóban állandó elem, csak épp 'véletlenül' teljesen reális. ):-D

@Peter T. Sinclare:

"Nem beszélve arról, hogy ki tudná a fénysebességnél gyorsabban mozgatni a lámpát? :)"

Forgatásról hallottál már?

@dél van: És a csörgőkígyó?

@Goompah:
Láttam...
Egyébként nem véletlen, hogy a valódi űrhajósok medencében gyakorolnak: ha valaki már próbált úgy vízben sétálni, hogy épp csak leért a lába, de a kezével nem 'evezhetett' (mert pl. a gyereket fogta), az rögtön érti, miről van szó.

@flash.gordon: BSG-ben nem terjed a hang az űrben. És mégis jó volt!

@Goompah: A kérdés az, hogy 'odaérne'-e a fény a köv. aktuális pozícióba kellő idő alatt. A fénysugár nem egy merev rúd, ugyebár. Elfordítod a lámpádat picit, és az EKKOR induló fénynek véges idő kell, hogy elérje a falat.
Talán ha a falra 'laposan', hegyesszögben világítunk... Ki kellene számolni.

@csurtus: hőleadáshoz részint érintkezés kell, vákuumban meg nem nagyon van mivel. A sugárzási hőveszteség meg túl lassú ahhoz, hogy "megelőzze" a fulladást. Főleg ha még a Nap is süt rád, akkor egyenesen hogy meleged lesz, lásd az űrruhák hűtése.

A sci-fi filmek azért fantasztikusak, mert a jelenlegi tudásunkkal elérhetetlen dolgok vannak bennük.

Mellesleg a kvantumfizika szerint lehetséges a fénynél gyorsabb utazás...

@Tetves Dög:

A fénynek időbe telik mire bárhonnan bárhova elér,akár milyen kicsi is ez az idő. (ezen alapszik a radartechnika)
Sok gyakorlás kell azonban ahhoz,hogy olyan gyorsan tudd meg forditani a lámpát,hogy az észlelhető változásokat okozzon.
Akkor sem leszel gyorsabb a fénynél.

@Androsz: A július 20-i Stauffenberg-féle merényletre gondoltam. Állítólag meghalt volna, ha a bunkerben tartják az összejövetelt. Aztán olvastam olyat is, hogy ott is életben maradt volna.

Nem a fénynyomásra és a sugárzásra gondoltam, hanem a felhevült és gyorsan táguló gázok alkotta gázgömbre. Ezek a gázmolekulák (vagy inkább ionok vagy plazma) pontosan úgy fejtenek ki nyomást egy tárgy felületére, ahogyan egy edény falára a gáz molekulái.

Persze mivel semmi nem fojtja le a mozgásukat, a hatás kisebb, mint akár a földi légkörben lenne, ahogyan korábban a vízzel kapcsolatban említettem.

@Tetves Dög:

Hát igen. Ahogy egy szekeptikus-konferencia végén Orosz tanár úr mondta Egelynek, a fizikát meg kell tanulni. :)

A Star Wars nem sci-fi, hanem fantasy, ami részben az űrben játszódik, így nem ér a sci-fivel összevetni.

@Tetves Dög: Képzeld el, hogy egy 1 fényév sugarú kör közepén állsz, a kör kerülete mentén egy fehér fal van. A lámpát felkapcsolod és egy adott irányba tartod. Majd mondjuk egy másodperc alatt egyenletes szögsebességgel elfordítod vízszintesen 180 fokkal. Két év elteltével azt fogod látni, hogy megjelenik egy fényfolt ott, ahová a legelején irányítottad a lámpát. Majd rögtön ezután mozogni kezd a fényfolt, és 1 másodperc elteltével megáll a kör átellenes pontján. A fényfolt látszólag 3.14 fényév távolságot tett meg egy msodperc alatt.

Az is mókás, ahogy a nagy energiájú lézerkard sugara megáll 1 méter 20 körül:)
Vajon mi állította meg?
Gyerek koromban olyanokon is vitáztunk, hogy a lézerkarddal ki lehetne e vágni egy fát, vagy beszorul:))
Egy aszteroidában élő féreg is meglepő.
0 fok körüli hőmérséklet, 0 oxigén(vagy bármi) 0 körüli gravitáció.
Egy óriás szörny táplálék igényét nehéz lehet kielégíteni a vélhetően 1-2 milliárd évenként odavetődő élőlényekből.
Már ha feltöri valamivel az űrhajót.
És mégis mekkora film a Star Wars.
Jó, hogy ezeken nem közben agyalunk.

@Tetves Dög: Ja, és elfelejtettem mondani az előbb: A fényfolt látszólagos mozgási sebessége független a fénysebességtől. Ugyanez áll pl. a vízsugárra is.

@David Bowman: egy lézer mozgatása távoli felületen lényegében körmozgásnak tekinthető. Ebben az esetben a tangenciális sebesség a körfrekvencia és a sugár (távolság) szorzata. Azaz megfelelően nagy távolság esetén tetszőlegesen kicsi szögsebesség (ami mondjuk 1 méteren belül szintén tetszőlegesen kicsi érintő irányú sebességet jelent) esetén is elérhető a fénysebesség.

Például mozgass egy lézerpointert, egy teljes kört tegyél meg vele 8 másodperc alatt, ez szerintem reális sebességnek tekinthető :) Ez azt jelenti, hogy a szögsebesség kb 0.78 radián/s lesz. A fény vákuumbeli sebessége 300 ezer km/s, ebből a szükséges távolság egy egyszerű osztással ~ 385 ezer km lesz, ami pedig - tádám - megegyezik az átlagos Föld-Hold távolsággal.

@Goompah: Az információ ebben az esetben nem a fal mentén, hanem a kör középpontjából a fal felé történik. A fényfolt mozgása (ami valóban gyorsabb mint a fénysebesség) csak látszólagos mozgás.

Én is kitaláltam ezt a gondolatkísérletet annak idején, de könnyű rájönni, hogy nincs a fény sebességénél gyorsabb mozgás ebben az esetben sem.

Ráadásul a marsos filmben 15,05nél 2 magyar áll az űrhajóban. Na, ez a scifi!

@sötétvödör:
'A fénynek időbe telik mire bárhonnan bárhova elér,akár milyen kicsi is ez az idő. '
Remélem, nem okozok lelki törést: épp ezt mondom. );-D

A fotonok sebessége ez esetben sem változott,és a falra vetülő fényfoltnak továbbra sincs tömege :D

@flimo13: Hibás érvelés. A lézerpointered nyoma nem azonnal csinál kört. A fotonok 1 térbeli spirál mentén fognak elhelyezkedni, és a fénysebességnél lassabban fogják a kört kirajzolni.

@flimo13: Ráadásul az űrruhánál a napfelől 200 fok van az árnyékban meg -200.
Jó kis anyag kell, hogy kibírja a különbséget.
Na de ezért kerül kicsit többe, mint egy télikabát.

Húú,nagyon komoly vita van a fényről,de nem jutottunk tovább,csak nem vagyunk gyorsabbak a fénynél :D

Az űrben élő szörny az nagyon komoly hiba,a fénykard az egy legenda,tilos vitatni :D

@victor vacendak: Az első rész végén (is) leveszi a sisakját.Akkor kiderül,hogy eredetileg is hőlátása van.Sokat segit neki a sisak a vadászatban.Nélküle préda lenne.Egyébként ettől függetlenül remek karakter (ideológia,fegyverarzenál).

@Goompah:
'A fényfolt látszólagos mozgási sebessége független a fénysebességtől.'
Nyilvánvaló, ha a lámpa egyenesének döféspontját nézzük a falon. Csak ahhoz képest minden pontban d/c idővel később fog látszani (ahol d az adott pont távolsága a lámpától).
Az előbb azt hagytam ki, hogy már a fényfolt megindulása is ekkora késéssel történik a lámpa mozdításához képest.

@$pi$:

"A fényfolt mozgása (ami valóban gyorsabb mint a fénysebesség) csak látszólagos mozgás."

Természetesen. Talán mást írtam? Idézem magamat:

"A fényfolt látszólag 3.14 fényév távolságot tett meg egy msodperc alatt."

Felhívom a figyelmedet a LÁTSZÓLAG szóra.

@David Bowman: Sok kígyónak nincs gödörszerve.És ez csak kisegítőszerv.Persze nagyon hasznos,de önmagában kevés egy ragadozónak.A hőlátásnak elég sok hátránya van(felbontás,zavarhatóság).

@David Bowman: a radiális sebesség lényegtelen. Az a dolog nyitja, hogy külön részecskékről van szó, tehát a mozgás csak látszólagos. Nem az adott foton jelenik meg a következő pillanatban saját maga mellett, hanem egy teljesen másik foton, csak az ember érzékeli úgy, mintha az adott foton vándorolna.

@Kalmár:
'a lézerkarddal ki lehetne e vágni egy fát, vagy beszorul'
Na, EZ végre egy valdi kérdés! );-D

@Tetves Dög: Jó, hogy legalább egyvalaki van még itt, aki valamicskét érti a fizikát. Bár ez inkább egyszerű logika.

Ha csigákat küldenék az említett irányokba, majd a csihák a falhoz érve a falra pisilve egy sötét foltot hoznának létre, úgy a sötét folt is 3.14 fényévet tenne meg egy másodperc alatt. Csak éppen több milliárd évet kellene várni a folt megjelenéséig. :)

A fényfolt nem anyag, hanem csak egy mintázat. De információ nem terjed a fényfolt látszólagos útjának kezdetétől a vége felé. Információ csak tőlem indul, az viszont maximálisan fénysebességgel.

@David Bowman: Te érvelsz hibásan.

@Tetves Dög: Neked is: Nem az emberek szándékával, meg biztonságérzetével van gond, hanem hogy úgy van minden beállítva, mintha a fizika törvényei miatt lenne lassabb mozgás...holott a sérülés elkerülésének akarata nem fizikai törvény.

"ha valaki már próbált úgy vízben sétálni, hogy épp csak leért a lába, de a kezével nem 'evezhetett' (mert pl. a gyereket fogta), az rögtön érti, miről van szó."
Közegellenállás?

@Goompah: Neked meg csak ennyit:
"Minden második nulla gravitációs filmben a tárgyak is lassabban mozognak ha mozgásban hozzák őket" Kurvára nem arról pofázok hogy egy szűk helyiségben hogyan célszerű mozogni nulla gravitáció mellet... Mert ha nagyon ragaszkodsz a képhez, ott se írták hogy hol mozognak lassan, csak a körülményt. Zero Gravity. Az, hogy egyes filmjelenetekben az űrhajó belsejében hogyan miért mozognak úgy ahogy, az más tészta.

Az én szobás példám arra vonatkozott, hogy egy kellően tágas teremben miért mozogna folyton lassan az objektum...amit csak azért kellett direkt tárgyra írni, mert nem bírsz elszakadni a sérüléstől.

Szóval: Ha adott egy kellően nagy szoba, nuku gravitáció, plusz nuku falból kiálló sarok, kályhacső, miegymás, akkor az elrugaszkodás pillanatától kezdve a tárgynak/embernek miért is szükséges a "slow-motion" mozgás? Az érkezést hanyagold azért, mert nem az A vagy B ponton bekövetkezett kölcsönhatás, hanem a közte lévő folyamat érdekelne.

@flimo13:
Egyszer olvastam egy 'igazi' fejtegetést erről, ha jól emlékszem, ott is ilyen perces nagyságrend (fél perc - 1-2 perc?) lett az eredmény. A lényeg: orrot-fület befogni, szemet-szájat-segget jól összeszorítani, max. behugyozunk, az meg kit érdekel olyankor? );-D

@Thresher:

"úgy van minden beállítva, mintha a fizika törvényei miatt lenne lassabb mozgás"

Ezt valamelyik sci-fi rendező mondta neked?
Avagy mire alapozod ezt az állításodat?

"Közegellenállás?"

A közegellenálás éppen hogy gyengíti az elérni kívánt hatást, mert pl. tudsz benne evezni a kezeddel, szinte rá tudsz "támaszkodni", ami pedig levegőben, de súlytalanságban lehetetlen lenne.

A továbbiakban nem vitatkozom veled. Vagy nem érted, vagy nem akarod érteni, de nekem nincs cérnám ehhez a terméketlen szócsépléshez. Inább elismerem, hogy mindenben igazad van.

ellenáLLás

@Thresher:
' úgy van minden beállítva, mintha a fizika törvényei miatt lenne lassabb mozgás...
holott a sérülés elkerülésének akarata nem fizikai törvény.
...
Közegellenállás?'
Nem.
Azért lassabb a mozgás, mert NEM TUDSZ megfelelő irányú és nagyságú erőt kifejteni a tömeged gyorsításához. Nincs MIVEL és nincs HOL.
A biztonság csak akkor jön szóba, ha véletlenül éppen jól el tudnád rúgni vagy lökni magad merőlegesen valamitől, de az esetek túlnyomó részében nem arra akarsz menni. Kanyarodni pedig ott nem tudsz!

@Tetves Dög:

"Csak ahhoz képest minden pontban d/c idővel később fog látszani (ahol d az adott pont távolsága a lámpától)."

Pontosabban 2d/c, mert a fénynek a faltól vissza is kell jönnie hozzám. De ez csak apróság, te is rájöttél közben. :)

@Goompah: talán egy gépfegyverrel körbelőni még világosabb. Az első lyuk és az utolsó megjelenése közti idő sokkal kevesebb, mint amit a golyók mozgási sebessége megengedne.
De az első lyukban nem ugyanaz a skuló figyel, mint az uccsóban.
Na jó annyit sántit, hogy nem folyamatos a minta. De egy Gatlinggal kipróbálnám:)
Sőt látszólag megnőtt a lőtáv....na jó ez már súlyosabb agyalás.

@Goompah: "Ezt valamelyik sci-fi rendező mondta neked?"

Nem sajnos nem ismerek egy filmrendezőt se...de azért örülök hogy újfent képes voltál magyarázatot adni a példás kérdésemre, és nem másra terelni a szót.

"A közegellenálás éppen hogy gyengíti az elérni kívánt hatást, mert pl. tudsz benne evezni a kezeddel, szinte rá tudsz "támaszkodni"

Idézem:
"ha valaki már próbált úgy vízben sétálni, hogy épp csak leért a lába, de a kezével NEM EVEZHETETT (mert pl. a gyereket fogta), az rögtön érti, miről van szó."

Szövegértés.

"A továbbiakban nem vitatkozom veled. Vagy nem érted, vagy nem akarod érteni, de nekem nincs cérnám ehhez a terméketlen szócsépléshez. Inább elismerem, hogy mindenben igazad van."

Ezt én se mondhattam volna szebben.

@Goompah:
'a fénynek a faltól vissza is kell jönnie hozzám'
Nem kötöttük ki, hogy te vagy a megfigyelő is! ):-D
Azt a 'valós' időben értettem, viszont így nyilván csak tachion-látással figyelhető meg. ):o

@Thresher: Valóban, az eredeti kitételben ott volt az is, hogy nem evezhet.

Ettől függetlenül egyszer majd (talán!) rájössz, hogy az arrogancia és a tudálékosság nem helyettesíti a fizikatudást.

@Kalmár: Nagyon jó a példád.

@Tetves Dög: Valóban! :D

Persze én vagyok az optimális megfigyelő - hát ki más...:D -, mert az adott kör középpontja az egyetlen olyan megfigyelési pont, ahová a fényfolt képe minden pontból egyenlő idő alatt ér el. Ha máshol van a megfigyelő, akkor számára vagy nem egyenletesen mozog a fényfolt, vagy akár fordított irányban mozog, esetleg középről indul a két szél felé.

De ez már részletkérdés, talán a többiek is megértik a lényeget. Vagy nem. :(

@Tetves Dög:
People move in slow-motion in zero gravity

Ez nagyon sok űrbéli filmben így van, függetlenül attól hogy hol vannak az emberek. Vagy egyéb más tárgyak... ez általános hiba számomra is. Kérdésem, amire talán kapok választ, nem maszatolást: Ha null gravitáció van, plusz kellően tágas tér, akkor miért szükségszerű szerinted az, hogy lebegés közben is lassan mozogjon mindenem? Ismétlem, nem egy 2 méter átmérőjű szervízaknáról beszélek.

Miért van az, hogy (majdnem) minden filmben az elrugaszkodás pillanatától minden végtag merev és lassú...Mi zárja ki azt, hogy elrugaszkodnak, majd lebegve előadnak egy rögtönzött tornaórát, később (az esetleges) érkezéskor figyelnek hogy landolnak? Továbbá miért van az, hogy (majdnem) minden filmben a tárgyak, még ha nem is élőlény löki el őket, lassan, monotonon közlekednek? Miért mozog minden "slow-motion" Mi köze ennek a kisebb gravitációnak? És ha nagyobb lenne, akkor minden gyorsabban mozogna?

Természetesen tudom hogy ez film meg miegymás, csak arra szeretnék választ kapni, hogy szerinted a "People move in slow-motion in zero gravity" miért is nem hiba? Merthogy innen indult ki minden.

Köszönöm ezt a kimerítő tudományos vitát,
jó éjt,és sok sci-fit kivánok!

@Goompah: "A fényfolt látszólag 3.14 fényév távolságot tett meg egy msodperc alatt."

A fényfolt nem tömeggel rendelkező anyag és nem a látszólagos mozgása irányába terjedő hatás. A korlátozás ezekre vonatkozik. A fényfolt egy felületről eltérő szögben feléd irányuló fotonok által a tudatodban összeálló érzet. Az, hogy a hozzád érkező fotonok iránya gyorsan változik, nem kapcsolódik a fotonok sebességéhez.

Nekem az az érzésem, hogy a relativitáselméleten nálunk sokkal felkészültebb embereknek sem sikerült még fogást találnia, ezért talán nem kellene a mérsékelt fizikatudásunkkal ezen hadakozni. Kicsit olyan a dolog, mint arról vitatkozni, hogy hogyan csináljunk örökmozgót.

A fénysebesség-korlátot valahogy kicselezni képes FANTASZTIKUS megoldásokról viszont lehet ábrándozni. Tachyonokról, gravitonokról, miegyébről, büntetlenül, hiszen nem cáfolhatjuk, hogy a tudásunk egyszer nem teszi majd lehetővé ezeknek a felismerését vagy megalkotását. A részecskesugárzás vagy a röntgensugárzás is hülyeségnek tűnhetett volna egy egyébként a fizikában járatos társaság számára.

@Thresher:
Természetesen semmi,csak igy akarják szemléltetni.

De most tényleg jó éjt!

@sötétvödör: Igen, így akarják szemléltetni, mert máshogy nem tudják...olcsó, filmes trükk, nem pedig fizikai magyarázat. Ennyit akartam.

Jóéjt.

@Androsz: Kérlek, nézd már meg, mire hoztam fel példa gyanánt a fényfoltot, olvasd el ezt a hozzászólásomat:

@Goompah:

Kicsit unom már, hányan magyarázzák el nekem azt, amit én is tudok és abszolút egyértelműen leírtam már az elején is a fenti kommentemben, idézem:

"@Ufóka:

'Ma már tény, hogy vannak olyan anyagok az űrben, melyek a fénysebesség többszörösével haladnak.'

Komolyan? A látszólagos mozgást ne keverd a ténylegessel. Egy távoli falra vetített fényfolt látszólagos mozgása lehet gyorsabb a fénynél, de valójábn egyetlen részecskéje sem mozog gyorsabban a fénynél. A cikkben is látszólagos oldalirányú mozgásról írnak."

Mi a fészkes fenét írtam ebben olyasmit, ami miatt szükségét érezted annak, hogy felvilágosíts arról, amit én is tudok és kezdettől fogva ki is hangsúlyoztam???

A faszom kivan azzal, ha hülyének néznek. Az, hogy Thresher hülyének néz, nem zavar, mert ő egy tudatlan emberke, nagyon halovány fizikatudással. De te értelmesebb vagy, miért nézel hülyének?

@radiris: A nasa.gov-ról idézek: At NASA's Manned Spacecraft Center (now renamed Johnson Space Center) we had a test subject accidentally exposed to a near vacuum (less than 1 psi) in an incident involving a leaking space suit in a vacuum chamber back in '65. He remained conscious for about 14 seconds, which is about the time it takes for O2 deprived blood to go from the lungs to the brain. The suit probably did not reach a hard vacuum, and we began repressurizing the chamber within 15 seconds. The subject regained consciousness at around 15,000 feet equivalent altitude. The subject later reported that he could feel and hear the air leaking out, and his last conscious memory was of the water on his tongue beginning to boil.

@Thresher: Túlságosan elburjánzott ez a vita. Keressétek meg a NASA felvételét Ed White űrsétájáról, a Gemini-4-gyel. Lebeg az űrben, a lábát nemigen mozgatja, bár egyszer elrugaszkodik az űrkabinról. A keze viszont rendesen mozog, a szkafander elleállását leküzdve néha kicsit hirtelen is, és amikor tiszteleg egyet a társa és a kamera felé, vagy amikor a közlekedésre szánt kézi herkentyűvel hadonászik, szó sincs slow motionről. Az csak egy fennmaradt filmes "hagyomány" a lebegés érzékeltetésére.

@dél van: az első rész végén az derül ki, hogy más hullámhosszú fényt lát, nem az, hogy hőlátása van...

@Tetves Dög: fejtegetés helyett keress rá, és a NASA-tól sok mindent megtudhatsz.

@Goompah: Elolvastam. Az általad hozott példázat nem új. De nem is ellenbizonyíték. Ha az lenne, akkor már úgy ismerné az egész világ, mint a bizonyítékot Einstein leghíresebb megállapításának téves voltáról. Semmi gond, az ember mindig próbál felhozni valamit a nehezen hihető ellen, így is születnek új, működő elméletek.

@Androsz:

Basszus, olvasd már el az előző kommentjeimet is, aztán rájössz, hogy csak azokat ismételgeted. Pl.:

@Goompah:

"az az érzésem, hogy a relativitáselméleten nálunk sokkal felkészültebb embereknek sem sikerült még fogást találnia, ezért talán nem kellene a mérsékelt fizikatudásunkkal ezen hadakozni. "

Ki a faszom hadakozik mérsékelt fizikatudásával a relativitáselmélet ellen? Az én fizikatudásom valóban igen mérsékelt, ezt elismerem és - jópár itt megszólalt emberrel ellentétben - nagyon is tudatában vagyok igen korlátozott tudásomnak. De én nem is hadakozom a relativitáselmélet ellen.

@victor vacendak: Ha már itt tartunk, a kamera által ábrázolt, eléggé hőlátásra hasonlító kép szerint nem a legjobb eszközt gyártják a szörnyikék a dzsungelben vadászásra, mivel a kép felbontása és az akadályok, indák, fák pontos észlelése látható fényben jobb. Ezért is győz a schwarzi, meg azért, mert egy űrhajóval közlekedő, jól felszerelt vadászt mindig legyőz a legkisebb szabólegény a furfangos eszével. :-)

@Goompah: "De én nem is hadakozom a relativitáselmélet ellen."

Ez esetben tehát a kitételem nem vonatkozik rád. Nem említettelek név szerint.

@Androsz:

"Az általad hozott példázat nem új. De nem is ellenbizonyíték. Ha az lenne, akkor már úgy ismerné az egész világ, mint a bizonyítékot Einstein leghíresebb megállapításának téves voltáról."

Mi ellen lenne bizonyíték? A faszom akart ellenbizonyítékot felhozni. Ha egy olyan jelenségről, amelyről egyesek azt állítják, hogy cáfolja a relativitáselméletet, bebizonyítom, hogy nem cáfolja, akkor ezzel hol is beszélek "Einstein leghíresebb megállapításának téves voltáról"???

Bocs, de észnél vagy? Milyen szert tolsz?

@Androsz: Akkor mi a fasznak címzed nekem a kommentedet? Ráadásul egyes szám második személyben egyenesen hozzám szólva?

@Thresher:
'Ez nagyon sok űrbéli filmben így van, függetlenül attól hogy hol vannak az emberek.'
Mert EZ a reális.

'Kérdésem, amire talán kapok választ, nem maszatolást:'
Kaptál választ.

'Ha null gravitáció van, plusz kellően tágas tér, akkor miért szükségszerű szerinted az, hogy lebegés közben is lassan mozogjon mindenem?'
Mert ha összevissza kalimpálsz, akkor összevissza kezdesz forogni. ELEIMI FIZIKA, már mondtuk!

off
'Ismétlem, nem egy 2 méter átmérőjű szervízaknáról beszélek.'
Szerv_i_z.
/off

'Mi zárja ki azt, hogy elrugaszkodnak, majd lebegve előadnak egy rögtönzött tornaórát, később (az esetleges) érkezéskor figyelnek hogy landolnak?'
Semmi nem zárja ki, csak kurvára semmi értelme nem lenne. (Te sem csinálsz az utcán dupla leszúrt luccokat a zebra közepén, pedig megtehetnéd, gondolom.) Amúgy pedig _lényegesen_ nagyobb energiafelhasználás -és sérülésveszély- mellett alig nyernének valamit. Mintha mindig sprintelve közlekednél a lakásban. Ja, és gátfutással.

'Továbbá miért van az, hogy (majdnem) minden filmben a tárgyak, még ha nem is élőlény löki el őket, lassan, monotonon közlekednek?'
Már kérdeztem: MITŐL mozognának máshogy? Mitől lenne nagyobb kezdősebességük?

'Mi köze ennek a kisebb gravitációnak?'
Az, hogy ha nagyobb a gravitáció (értsd: van), akkor minden leesik.

'És ha nagyobb lenne, akkor minden gyorsabban mozogna?'
Nyilván. Minél nagyobb, annál gyorsabban. Pontosabban nagyobb gyorsulással, de az eredmény a nagyobb (vég)sebesség lesz.

'szerinted a "People move in slow-motion in zero gravity" miért is nem hiba? Merthogy innen indult ki minden. '
Ld. feljebb, az 'elemi fizika' pontnál.

@Androsz: Ehhez a poszthoz kizárólag Tetves Dög, flimo13 és én írtunk fizikailag minden szempontból korrekt kommenteket. Mi a fészkes fenének épp engem pécéztél ki, mi a faszért engem ekézel és oktatsz ki?

@Goompah: Azért szólok, hozzád, mert te baszogatsz. Abban a hozzászólásban egyébként először hozzád szóltam, aztán pedig már a társasághoz. Nem tudtam, hogy a kedvedért ezt valahogy jelölnöm kellett volna. Csillapodj.

"Ehhez a poszthoz kizárólag Tetves Dög, flimo13 és én írtunk fizikailag minden szempontból korrekt kommenteket."

Fizikailag minden szempontból korrekt... Ezt kitűnő önbizalomnak nevezem.

@Tetves Dög: "Semmi nem zárja ki, csak kurvára semmi értelme nem lenne."

Tévedsz. Az űrállomáson szoktak ilyet csinálni, azért, mert az elrugaszkodáshoz képest más testhelyzetben akarnak érkezni. Már a kiképzés során, a repülőgépen gyakoroltatják velük a test komplikált elcsavarásával történő elfordulást. Lebegnek, aztán hirtelen mozdulat, lebegnek tovább stb.

@victor vacendak: Tulajdonképpen mesterségesen színezett képet mutat nekünk a sisakja.Hogy ő milyennek látná nem tudom.De úgy tünik,hogy kedvenc ragadozónk nem látja a rádióhullámokat,a mikrohullámokat,a látható fényt,a közeli ultraibolyát.A röntgensugarakat és a gamma-sugarakat pláne.Marad tehát a távoli infravörös,infravörös,közeli infravörös.De ismétlem:egy belélegezhető,életre kicsit is alkalmas(ultraibolyasugárzásvédett)légkörnél a láthatófény a nyerő.

Egyébként csak arra akartam rávilágítani,hogy nemcsak fizikai,hanem biológiai furcsaságok is akadnak a filmekben.Például vajon emészthető számunkra egy másik bolygón élő növény vagy állat húsa?Vagy forditva?

@dél van: Ennél sokkal kínosabb probléma lenne a másik égitest mikrobiológiájával való találkozás. :-)) Olyan trükkös bacikkal találkozhatnánk, hogy ihaj.

@Androsz:Androméda törzs(1971) az egyik kedvencem a témában.Szerintem csak a legprimitivebb paraziták jelenthetnek számunkra veszélyt a gyors mutálódás miatt.

@dél van: Az Androméda-törzs egy máig érvényes tanulságokat hordozó, kitűnő regény, mellesleg az írója képzett (bár nem praktizáló) orvos, szóval nem beszélt hülyeségeket. De azért ha tennénk egy üdítő sétát egy olyan bolygón, amelyen a levegőben apró, gyomorsavban élő, betokozódott spórák szálldosnának, vagy olyan egysejtűek, amelyek például a hemoglobinban levő vasat kobaltra cserélik energianyerés célzatával, mert, mondjuk, erre van gusztusuk, és egyébként a csonvelőben érzik igazán jól magukat, akkor mondhatnánk, hogy ez a nap is jól kezdődik. :-)

Az Apollo 13-at nem volt nehez realisztikusan megcsinalni. A szineszek tobb idot toltottek a nulla gravitaciot szimulalo repulogepen, mint egy hivatasos urhajos a kikepzese soran.
Amugy a tablazatban van par hiba, pl. a Stargate-ben is minden bolygon egyfele eghajlat volt, meg voltak fenynel gyorsabb urhajok is (sot, fenynel gyorsabb kommunikacio is).
Amugy az egyik legdurvabb filmes baki az Armageddonban az, hogy az aszteroidara leszallaskor alaposan vegigkaristoljak az ursiklo hopajzsat, igy azzal mar nem igazan szallhatnak le a foldre.

@sötétvödör:
"Bárki könnyen átlépheti a közegben mért fénysebességet.
Én pl gyorsabb vagyok a vasban,és fában mért fénysebességnél :D"

oke. a kedvedert legyartunk egy 2mx2mx1km meretu reztombot, mellette kihuzunk egy hagyomanyos telefonvonalat, a reztomb egyik vegen teged beolvasztunk, en felveszem a telefont, te elkezdesz futni, es mielott belehalloznek a kagyloba, te mar valaszolsz is a masik vegerol.
vallalod a demonstraciot? :D

@pszicho pete: Igen, és van fúvóka az apró mozgásokhoz az űrben és az állomás/űrhajó keringésétől van gravitáció (bár csak a földieknél).

@David Bowman: A fénysebesség nem állandó, közegtől függetlenül?

@Yooha:
Fénytörés jelenség.

@sajnos_kacat: az egyik részben erre a minden bolygó egy éghajlat dologra volt egy önironikus fricska, amikor egy meghibásodás miatt az antarktiszi kapura érkeznek meg, és Carter fél órás felderítő séta után kijelenti, hogy egy jégbolygón vannak :)

@sajnos_kacat: a rézvezetékben elektronok mozognak, nem fény.

@sajnos_kacat: Fényről beszéltem nem elektronról.
A fény nem megy át tömör tárgyakon,ergó vasban 0 a fénysebessége. De én viccnek szántam,te viszont kicsit mellélőttél.

@Androsz:
Megint igaza volt a Gombának...

'Lebegnek, aztán hirtelen mozdulat, lebegnek tovább'
Na és szerinted mit is írtam itt: @Tetves Dög: ?
'...irányba haladni, arra is fordulni, aztán lelassítani...'
És akkor mivel is 'vitatkozol'?
Világos, hogy a helyzetváltoztatáshoz tesznek mozdulatokat, azon kívül viszont jellemzően NEM, vagy csak lassan és óvatosan!

@sajnos_kacat:

Az Armageddon az egész egy nagy hiba,kezdve az elejétől.
17 nappal a fő meteor előtt érkezik egy kisebb hullám meteor. Normális tudós csillagászok ekkor már tudják,hogy nincs mitől félni,mivel Föld nem áll egy helyben az ürben,hanem kering a Nap körül,és addig (17 nap múlva),már teljesen máshol lesz.
Innentől kezdve nincs értelme az egésznek

@Androsz:
Ui.
Amit pedig @Thresher: reklamált ('minden végtag merev és lassú'), az csak látszat, amit a megszokás miatt 'fordít le' rosszul az agy, hiszen normál körülmények között valóban csak a (pl. hulla)merev test karja áll az égnek. Na de súlytalanságban? ):o
Szóval azok a végtagok NEM merevek, hanem csak 'úgymaradtak'.
Egyébként ha ugyanazt a testtartást vízben képzeled el, abban a pillanatban eltűnik a merevség képzete is, és a szabadon lebegésé jön elő. Magyarul semmi másról nincs szó, mint hogy az agyunk még _nem szokta meg_, hogy (a vízen kívül) máshol is tudunk lebegni.

Ehh. A földiéhze hasonló gravitációt anyázni fura, nyilván az Alienben olyan bolygókra mentek terraformálni, ahol eleve hasonló a gravitáció, tán azt még nem tudják megváltoztatni. Ja, és 2 idegen bolygó ill. hold tűnt fel. A starwars már neccesebb ebből a szempontból, de miben nem az?
Könnyű kommunikáció az idegenekkel, Contact: persze hogy az, mivel ők, a fejlettebbek akartak kommunikálni.
Apollo 13 nem scifi. :)

@Yooha: nem

@sajnos_kacat: Mint említettem, van kisérleti eredmény fénynél gyorsabb kommunikációra. 1enlőre 2 cm-en.

@sajnos_kacat: Az Ápoló 13 nem is scifi, hanem történelmi film.

@David Bowman: OFF: Utálom, hogy nem lehet tudni melyik hozzászólásra válaszol az ember (csak azt, hogy kiére). Most nem MI?

@Yooha: Esetleg kattints rá arra a névre és láss csodát...

@Clearvoyance: "A fénysebesség nem állandó, közegtől függetlenül?"

hosszabban: Nem, a fénysebességről, mint abszolút sebességmaximumról mindig ki kell emelni, hogy a vákuumban mérhető fénysebességről van szó. Például az üvegben is lassul a fény, a fénytörés maga azért jön létre, mert a nem merőlegesen érkező fény egy képzelt hullámfrontja nem egyidejűleg találkozik az üveg felületével, és ahogy a front elemei sorra lelassulnak, maga a front elfordul. Rajzban jobban menne, de talán így is el lehet képzelni.

többekhez: Sokat rugóztok a fénysebességen. Az, hogy én le tudom lassítani a fényt annyira, hogy én gyorsabban futok nála, ahhoz talán tegyük hozzá, hogy fuss UGYANABBAN a közegben gyorsabban. Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. :-) És ahogy mondtam, a vákuumbeli fénysebesség a plafon, nem más.

@Tetves Dög: "Világos, hogy a helyzetváltoztatáshoz tesznek mozdulatokat, azon kívül viszont jellemzően NEM, vagy csak lassan és óvatosan!"

Hát ezzel vitatkozom. Korábban már ajánlottam az Ed White űrsétájáról készült filmfelvételt, ott van mindenféle mozgás, lehet szemezgetni. Tessék megnézni. www.youtube.com/watch?v=7K5DiKsZhTk ezen kicsit le van lassítva a felvétel, talán normális, talán egy leheletnyit lassú sebességre, www.youtube.com/watch?v=E0_V_-LGfOw ezen pedig több látszik abból, amikor visszatér a kabinba, és ott kell gyors mozdulatokat is tenni.

Az, hogy egy űrhajós nem hadonászik össze-vissza, főleg egy soha nem próbált, életveszélyes helyzetben, azon nem lehet csodálkozni. Olyan mozdulatokat tesznek, amilyet kell. Viszont bele kell kalkulálni a vákuumban felfúvódott űrruha által okozott ellenállás leküzdését, a beszámolók szerint az első változatoknál az atlétamód edzett űrhajósok is leizzadtak egy űrruhás gyakorlattól. Spéci megoldásokat kellett találni ahhoz, hogy a karjuk egyáltalán behajlítható legyen.

Az ebből következő merev tartás olyasmi, mint amikor egy járni már valamennyire képes kisgyereket az anyja beöltözteti mindenféle ruhába, a tetejébe pedig egy vízálló ruha. Aztán tényleg úgy állnak szét a gyerek végtagjai, mint a kitömött játékbabáké. :-))

Amiről később beszélsz, az viszont a "magzatpóz"-nak nevezett tartás, amelyet a súlytalanságban alvó űrhajósokról készült felvételeken látni szoktunk. Ebből derül ki, hogy az izmainknak és ízületeinknek milyen a "semleges", erőmentes állása. Vízben is megfigyelhető lehet, de csakis teljesen elengedett állapotban, amit éberen nehéz megvalósítani, a klinikai neurológusok ezt jól ismerik.

Ráklattyintasz a válaszomban a nevedre, és a képernyő tetején megjelenik a te kérdésed.

www.idokep.hu/hirek/a-fenynel-is-gyorsabban

@Androsz:

'Hát ezzel vitatkozom.'
Rosszul teszed.

'Korábban már ajánlottam az Ed White űrsétájáról készült filmfelvételt, ott van mindenféle mozgás, lehet szemezgetni. Tessék megnézni.'
Hát akkor néz meg pl. 1:50 - 2:20 között, tökléletesen látszik rajta, amiről beszélek: szinte mozdulatlanul lebeg egy olyan pózban, amit a Földön csak egy merev test tartana meg.

'ezen pedig több látszik abból, amikor visszatér a kabinba, és ott kell gyors mozdulatokat is tenni.'
Már az előbb is szóltam, hogy el kellene olvasnod, mivel próbálsz vitatkozni:
@Tetves Dög: "Az ember több okból mozog lassabban (de NEM a szája vagy -magához képest- a végtagjai)". A videón is remekül látni, hogy a nem konkrét cselekvéshez tartozó mozdulatok mennyivel tétovábbnak tűnnek.

'bele kell kalkulálni a vákuumban felfúvódott űrruha által okozott ellenállás leküzdését'
Feltéve, hogy űrrühában vannak, amit ugyebár nem mondott senki.

'Amiről később beszélsz, az viszont a "magzatpóz"-nak nevezett tartás'
Semmiféle magzatpózról nem beszéltem. Azt mondtam, hogy ha a súlytalanságban fölemeled a karod és 'elengeded', akkor fönnmarad. Az ízületek - elég tág határok között - érdektelenek ebből a szempontból.

@flimo13: "a rézvezetékben elektronok mozognak, nem fény."

@sötétvödör: "Fényről beszéltem nem elektronról.
A fény nem megy át tömör tárgyakon,ergó vasban 0 a fénysebessége. De én viccnek szántam,te viszont kicsit mellélőttél."

Tevedes. A vezetekben nem az elektronok viszik at az informaciot, azok legfeljebb csak a szomszedos atomokig jutnak el, valojaban a vezetekben terjed egy elektromagneses hullam, aminek a sebessege a kozegtol fugg.
A kozegen belul tomeggel rendelkezo objektum nem erheti el a hatarsebesseget, szoval az elektronok is mindenkeppen lassabban kell, hogy mozogjanak, mint az elektromagneses hullamok.
A feny is csak elektromagneses hullam, Maxwell egyenletekkel ugyanugy leirhato a viselkedese.
Sotetvodor, te nem a fenyrol beszeltel, hanem a fenysebessegrol, tehat rezvezetekben az ott terjedni kepes elektromagneses hullamokkal kell versenyezned.
Egyebkent en is vicceltem, csak kozben probaltam kiigazitani is a tevedesed.

@Tetves Dög: Hú, ez a névre rákattintás nekem új dolog volt, köszi!

sok okostojas :DDD szerintem a star wars nem hibas, csak meg oskori a tudasunk :) ha a contact-ra rabolintott a nasa akkor mar nehogy csubi ne letezzen :P